Állami költségvetés - 1934-1935
Részletezés
45 többletet nem is számítva — szaporodott. A létszám ugyanis a nyugdíjasoknál 1.372. a nyugbéreseknél 14, az özvegyeknél 519, a kegy díj ásóknál 27, az életjáradékban részesülőknél 17 fővel emelkedett, ellenben az árváknál 1 fővel apadt. A nyugellátások aránya az 1924/25. évi 12-8%-kal, illetőleg az 1933/34. évi 17-7%-kal szemben ezúttal 18-5%. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások a személyi járandóságokkal és a nyugellátásokkal kapcsolatban említett okokból 0-4 millió P-vel csökkentek. A hozzájárulások aránya az 1924/25. évi 6-6 o/ 0-kal, illetőleg az 1933/34. évi 6-2%-kal szemben az 1934/35. évi költségvetésben 6-3%. A dologi és átmeneti kiadások a legnagyobbfokú takarékosság alkalmazása folytán további csökkenést mutatnak. A dologi és átmeneti kiadások 1924/25-ben 28-2 %-át, 1933/34-ben 26-3 %-át tették, ezúttal pedig 26-8 %-át teszik a közigazgatás kiadásainak. Az állami adósságok előirányzata az előző évvel szemben 14 millió P-vel csökken, főleg egyes külföldi fizetési eszközök árfolyamának csökkenése és az egyes viszonylatokban számításba vett kamatmérséklés következtében. A költségvetésben számításba vétetett az ujabb kölcsönök szolgálata is, így az 1933: IX. t.-c. alapján felvett kincstári jegy kölcsön, az 1933: XXVII. t.-c. alapján a gazdatartozások rendezésének elősegítésére szolgáló kölcsön és a gazdaadósok hitelintézetekkel szemben fennálló tartozásainak rendezésével kapcsolatban az állam részéről elvállalandó könyvadósság, az ugyancsak ennek a törvénycikknek az alapján beruházási célokra felvett kincstári jegy kölcsön és végül a korábbi felhatalmazások alapján folytatólag felvett kölcsönök szolgálata. A kölcsönökből az üzemek céljaira szükséges összegek szolgálata azonban — mint a múltban, úgy ezúttal is — az érdekelt üzemek terhére irányoztatott elő. A Magyar Nemzeti Bankkal szemben eddig fennállott adósság tökeálladéka tovább csökkent. Az eredetileg 1.980 milliárd koronát (158-4 millió P-t) tevő és az 1933/34. évi költségvetésben 51-1 millió P-vel számításba vett adósság ezúttal 45-2 millió P-vel szerepel. Viszont az 1933 : XXVII. t.-c. alapján a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban a Nemzeti Bankkal szemben jelentkező új adósság tökeálladéka — a fokozatosan történő igénybevételre való tekintettel — ebben a költségvetésben még nem a teljes összeggel, hanem 83 millió P-vel irányoztatott elő. Az állami adósságok 1924/25-ben 12-1 %-át, 1933/34-ben 13-3%-át tették, ezúttal pedig 11-7 %-át teszik az állami közigazgatás kiadásainak. A békeszerződési terhek szolgálatára, az előző évhez képest, ezúttal is az eredetileg megállapított szolgálat 7-27 %-a és az átutalással járó kezelési költségek irányoztattak elő. A beruházások előirányzata a legmesszebbmenő takarékosság alkalmazásával állapíttatott meg. Az előirányzat legnagyobb részét most is a már végrehajtott útépítési munkálatok szükséglete foglalja le. A beruházások hányada az 1924/25. évi 2-6%-kal, illetőleg az 1933/34. évi 2'5%-kal szemben ezúttal 2'3%. A bevételek előirányzata óvatos becslés alapján állíttatott össze.
