Állami költségvetés - 1932-1933
Kereskedelemügyi miniszterium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEMÜGYI MINISZTERIUM 1932/33. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
60 lására 1.500 P-t, nyomtatványok költségeire 1.200 P-t, az 1893 : XXVIII. t.-c. 41. §-a alapján készítendő iparfelügyelői jelentés nyomdai költségeire pedig 2.400 P-t kívánok fordítani. A hivatalok elhelyezési költségei alrovaton előirányzott összegből házbérre 13.900 P, fűtésre 3.700 P, takarítási és világítási költségekre 3.090 P, hivatali helyiségek karbantartására pedig 460 P szükséges. Az Egyéb dologi kiadások alrovaton előirányzott összeg hivatalos és szaklapok beszerzésére szolgál. 3. rovat. Kiküldetési és átköltözködési költségek. 1931/32. évre megállapított összeg • 68.000 P 1932/33. évre előirányzott összeg 56.000 „ az 1932/33. évre tehát kevesebb ... 12.000 P-vel. Az e rovaton előirányzott összeg — mely takarékossági okokból csökkentetett — a munkásvédelmi és iparfejlesztési szolgálatot ellátó, valamint a kazánvizsgálatokat végző személyzet kiküldetései költségeinek fedezésére szükséges. Bevétel. Rendes bevételek. Gözkazánvizsgálati eljárási díjak, kincstári illetékek és egyéb bevételek. 1931/32. évre megállapított összeg 250.000 P 1932/33. évre előirányzott összeg 240.000 „ az 1932/33. évre tehát kevesebb . . . 10.000 P-vel. A bevételeket, amelyek a kazántulajdonosok által a rendészeti szempontból végzett vizsgálatokért fizetendő kincstári illetékekből és eljárási díjakból származnak, tapasztalati adatokra támaszkodva csökkentenem kellett, miután főleg a mezőgazdaságban használt kazánok tulajdonosai a kazánjaikat nem veszik használatba és ennek megfelelően az egyébként esedékessé váló vizsgálat és a díj befizetése is kevesebb lesz. Az ország területén 13 iparfelügyelői hivatal működik, melyeknek székhelye Budapest, Debrecen, Győr, Gyula, Kaposvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok és Szombathely. 8. cím. Ipari és kereskedelmi szakoktatás. Az állami iparoktatási intézetek feladata az új ipari nemzedéket nagyobb szakmabeli, elméleti, rajzbeli és gyakorlati kiképzéssel versenyképessé tenni, illetve iparosainknak szakmájukban való továbbképzését elősegíteni. Az 1931/32. tanévben megnyitottam a miskolci fa- és fémipari szakiskolán a IV. és újból az I. évfolyamot, a szolnoki fa- és fémipari szakiskolán a III. és IV. évfolyamot, a debreceni fa- és fémipari szakiskolán a III. évfolyamot, a pécsi fa- és fémipari szakiskolán, valamint a nagykanizsai fémipari szakiskolán a II. évfolyamot.
