Állami költségvetés - 1932-1933
Kereskedelemügyi miniszterium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEMÜGYI MINISZTERIUM 1932/33. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
57 1933. évi augusztus hó l -ig 6 félévi részletben leendő visszafizetés kötelezettsége mellett felvett 8.(500.000 sv. frank kölcsön negyedik és ötödik félévi (összesen 2,150.000 sv. frankot tevő) törlesztési részleteinek fedezésére szükséges. 4. rovat. Kiépítetlen községi utak kiépítéséhez nyújtandó állami hozzájárulásokra 1931/32. évre megállapított összeg 1,800.000 P 1932/33. évre előirányzott összeg 1,527.000 „ az 1932/33. évre tehát kevesebb . . . 273.000 P-vel. Az előirányzott összeg a vármegyei és városi törvényhatóságok által megindított bekötőút-építések költségeinek mintegy egyharmad része erejéig biztosított állami hozzájárulás fedezésére szükséges. Egyes törvényhatóságok ugyanis a kiépített úthálózattal össze nem kötött községeknek, tanyáknak, illetőleg telepeknek a közforgalomba való bekapcsolása érdekében több évre terjedő nagyobb szabású bekötőút építéseket határoztak el. amely útépítkezések költségeinek mintegy kétharmad részét saját erejükből fedezik, egyharmad része erejéig pedig állami hozzájárulásban részesülnek. 5. rovat. Közutaknak a gépjárómtíközlekedés igényeihez mért fokozottabb gondozására és fejlesztésére. 1931/32. évre megállapított összeg 4,000.000 P 1932/33. évre előirányzott összeg 4,000.000 „ tehát változatlan. Az előirányzott összegből mintegy 3,000.000 P-t a gépjáróműközlekedés szempontjából elsőrangú fontossággal bíró Budapest—bécsi, Budapest—siófoki és Miskolc—lillafüredi útvonalak, mintegy 1,000.000 P-t pedig egyéb hasonló fontosságú és hitelműveletek igénybevételével már a legutolsó három évben végrehajtott állami közúti átépítések költségeinek tőke-törlesztési részleteire és kamataira szándékozom fordítani. 6. rovat. Állami közutak átepítesere. 1932/33. évre előirányzott összeg 7,310.600 P. A gépjárómű forgalomnak az utolsó években tapasztalt nagymérvű kiterjedése, különösen az úthálózat első rendjét képező állami közúti hálózattal szemben olyan igényeket támasztott, amelyeket kielégítetlenül hagyni nem lehetett. Nem lehetett kitérni ugyanis az elől, hogy az állami közúti hálózat tervszerű fokozatossággal akként átépíttessék, hogy a hálózat az erősen megváltozott forgalom lebonyolítására alkalmassá váljék. A fejlődésnek ezt az irányát nemcsak azért kellett követni, mert ezt minden más európai állam kisebb-nagyobb mértékben maga is követte, hanem legfőképen azért, mert az újrendszerű burkolatokkal át nem épített útvonalak már 1.000 tonna napi forgalmat meghaladó gépjárómű forgalom mellett is vagy teljesen képteleneknek bizonyultak hivatásuk teljesítésére, vagy csak olyan jelentékeny fenntartási költségek elnyelése mellett elégítik ki a forgalmi követelményeket, hogy az állandó fenntartási költségek sokszorosan felülmúlták volna az egyszeri újrendszerű átépítés költségeit. Erre a súlyos helyzetre való figyelemmel hivatali elődöm az egész állami közúti hálózatnak 10 év alatti átépítését tervezte. IV. 8
