Állami költségvetés - 1932-1933

Pénzügyminiszterium - INDOKOLÁS A PÉNZÜGYMINISZTERIUM 1932/33. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

50 a pénzügyőrség szolgálati ügyrendjének kiegészítése ; a termelési adó alá eső szeszfőzdék engedélyeivel kapcsolatos változások engedélyezése; a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben megtartandó havi alkoholmegállapítások szabályozása; a bortermelők részéről kért italmérési engedélyek kiszolgáltatása tekintetében követendő eljárás egyszerűsítése ; utasítás az illetékek kezelésére vonatkozó szabályok módosítása iránt; a központi illetmény hivatal működési körének a belügyi, kereskedelemügyi és földmívelésügyi, valamint a népjóléti- és munkaügyi minisztériumokra való kiterjesztése. A pénzügyi közigazgatás és a számvitel terén való egyszerűsítéseket még folytatni kívánom, hogy a személyzeti létszámcsökkentését és a kiadások további apasztását ezzel is elősegítsem. Az e célból kiküldött bizottságok javaslatainak tárgyalása folyamatban van. Jórészt a pénzügyi közigazgatás és a számvitel terén való egyszerűsítések eredményezték, hogy a pénzügyi tárca létszáma az 1932/33. évi költségvetésben, az 1931. évi 600/M. E. számú rendeletben megállapított normálstátus mielőbbi elérése érdekében 121 fővel volt apasztható, ami szintén hozzájárult ahoz, hogy a tárca személyi kiadásai csökkentek. A Személyi járandóságok közül a Rendszeres állandó illetmények 3,896.810 P-vel csökkennek. Ez részint a most említett létszámapasztásnak, részint pedig az 1931. évi 5.000/M. E. és 7.000/M. E., valamint az 1932. évi 3.000/M. E. számú rendeletek alapján történt illetmény csökkentéseknek tudható be. Ezek következtében — dacára annak, hogy az alkalmazottak egyes csoportjainál az évközi megtakarítás százalékát a tapasztalati adatoknak megfelelően le kellett szállítani — a fizetések, havidíjak és havibérek összege 2,671.851 P-vel, a lakáspénzeké 469.282 P-vel, a családi pótlékoké 376.592 P-vel, a közlekedési segélyeké 151.053 P-vel és az egyéb pótlékoké 228.449 P-vel csökken. Az igényjogosultak számának növekedése folytán ellenben emelkedett a hadipótlékok összege 417 P-vel. A Nem rendszeres illetmények előirányzata részben a legnagyobb fokú takarékosság alkalmazásával. részben pedig az illetményeknek a fenthivatkozott rendeletek alapján történt csökkentése folytán végeredményben 85.250 P-vel volt csökkenthető és pedig a tiszteletdíjaknál 12.805 P-vel, a béreknél 12.873 P-vel. a jutalékoknál 1.300 P-vel és az egyéb nem rendszeres járandóságoknál 58.272 P-vel. A Jutalmak és segélyek alrovatán erre az évre is 96.830 P-t vagyis az 1930/31. évre már 50%-kal csökkentett mérvben megállapított összeget irányoztam elő. A Dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadások előirányzatát 90.259.370 P-ről a fokozott takarékosság alkalmazása mellett 69,097.000 P-re csökkentettem. A dologi természetű kiadások apasztásánál a takarékossági szempontokon kívül súlyt kellett helyezni arra is, hogy a csökkentés a pénzügyi közigazgatás menetét és a bevételek alakulását hátrányosan ne befolyásolja. Ennélfogva e kiadásoknak csökkentését is jórészt a már eddig foganatosított ügyviteli, eljárási és ellenőrzési egyszerűsítesek tették lehetővé. Az átmeneti kiadások előirányzását, miután azok természetüknél fogva nem tekinthetők az államháztartás ismétlődő kiadásainak, a legnagyobb fokú takarékosság alkalmazásával csökkentettem.