Állami költségvetés - 1930-1931
Honvédelmi miniszterium - INDOKOLÁS A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM 1930/31. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.
A honvédség személyi járandóságainak költségei — az előző oldalon kimutatott adatok szerint — az 1929/30. évre megállapított összegekkel szemben a rendszeres állandó illetményeknél 5,539.592 P többletet, a nem rendszeres illetményeknél 423.842 P csökkenést, a jutalmaknál és segélyeknél pedig 4.310 P többletet mutatnak. A Rendszeres állandó illetmények emelkedésének oka főleg az, hogy a tiszti és altiszti kar illetményeinek rendezése céljából az étkezdetámogatás és lótartási költség, valamint a tisztikar természetbeni ruhaellátása címén eddig a dologi kiadások terhére folyósított összegeket az 1.—5. címnek erre az alrovatára hoztam át. Az áthozott összegeket a rendszeres állandó illetmények alrovatán eddig * előirányzott felszerelési járulékkal és ideiglenes pótlékkal egy összegbe olvasztottam, s az ekként nyert összeget némileg felemelve, nyugdíjba is beszámítható „honvédségi pótdíj" gyanánt az egyéb pótlékok között irányoztam elő. Ez az illetményrendezés az alábbi okoknál fogva vált elkerülhetetlenül szükségessé: A tárca költségvetésének csökkentése, valamint a szolgálat érdekei megkívánják, hogy a tiszti és altiszti kar szellemi és testi ereje a teljesítő képesség legszélsőbb határáig igénybe vétessék. E célból a jelenleg 35 évben megállapított tényleges szolgálat tartamát 40 évre emelem fel,miáltal az egyes rendfokozatokban töltött várakozási idők is arányosan meghosszabbodnak s az előléptetés feltételeinek további szigorításával kapcsolatban megszűnik az, hogy a nyugdíjteher az aránylag magas rendfokozatokban idő előtt kényszerű nyugállományba vonulás által évről-évre szaporodjék ; viszont a fokozottabb munkateljesítés által a katonai igazgatásnak nagyobb arányú egyszerűsítése s így a kiadásoknak fokozottabb csökkentése is lehetővé válik. Ezt a célt szolgálja az is, hogy mindenütt vfsszaállitom a hadnagyi rendfokozatot, vagyis ezentúl a Ludovika Akadémiából kikerülő növendékek is a hadnagyi rendfokozatban, nem pedig — az utóbbi években kialakult gyakorlat szerint — főhadnagyi rendfokozatban kezdik a tiszti szolgálatot. Egyidejűleg azonban kötelességem gondoskodni arról is, hogy a tiszti és altiszti kar az eddiginél hosszabb szolgálati kötelezettség és kedvezőtlenebb előlépés mellett még fokozottabb munkával járó hivatását az anyagi gondoktól függetlenül s abban a tudatban tölthesse be, hogy e munkájának teljesítése után a nyugállománynak megrövidült idejében megélhetése szintén biztosítva lesz. Az illetmény rendezés a fentiek szerint az államháztartásra többköltséget nem hárít, sőt a kiadások csökkentésének egyik tényezője.
