Állami költségvetés - 1930-1931
Részletezés
45 ellátási dijakat. Az emelkedés a nyugdijasoknál 516, az özvegyeknél 484, a kegydijasoknál 2, az életjáradékban részesülőknél 17 fő, amivel szemben a nyugbéresek száma 56, az árvák száma pedig 253 fővel apadt. Az önkormányzatok alkalmasattainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások 366.304 P többletét a belügyi tárca által a közigazgatási alkalmazottak illetményeihez adott hozzájárulásnak főleg a lakáspénzosztályba sorozások helyesbítése következtében várható emelkedése és a nem állami tanszemélyzet nyugdíjintézetének költségtöbblete okozza. A dologi és átmeneti kiadások 29,432.423 P apadást mutatnak. Ez az összeg a dologi és átmeneti kiadások 1929/30. évi 314,334.850 P előirányzatának 9'4%-a. Különös jelentőséget ad ennek az apasztásnak az a körülmény, hogy — amint erre lentebb rámutattam — a dologi kiadásoknál is számos olyan tétel van, amelyet nem lehet apasztani, sőt számos tételnél ínég elkerülhetetlenül emelni is kellett az előző évi előirányzatot. Ezeket is számításba véve, a dologi és átmeneti kiadások apasztása jelentékenyen nagyobb, mint 9'4%. Viszont azonban az is bizonyos, hogy míg a személyzeti kiadások apasztása sokkal nehezebb és csak fokozatosan, évek során át mutathat nagyobb eredményeket, addig a dologi kiadások terén aránylag könnyebben és azonnali hatással lehet a kiadásokat apasztani. Az állami adósságokra előirányzott összeg csaknem azonos az előző évivel. Meg kell azonban említenem, hogy az államnak a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló függő adóssága után fizetendő összegek az 1930/31. évi előirányzatban is számottevő apadást mutatnak, mert az adósság tőkeálladéka ismét jelentékenyen csökkent. A Magyar Nemzeti Bankkal kötött egyezmény értelmében fizetendő rendes havi törlesztéseken felül ugyanis az 1924 : V. t.-c. 4. §-a szerint a volt Osztrák-Magyar Bank és a volt Állami Jegyintézet felszámolásából az állam javára jutó összegek, valamint az 1925 : XXXV. t.-c. 27. §-a értelmében a váltópénz kibocsátásából származó úgynevezett pénzverési nyereség, nemkülönben a Magyar Nemzeti Bank tiszta nyereségének az alapszabályok 99. cikkében megállapitott része, ennek az adósságnak a törlesztésére fordittatik. Ennek tudható be, hogy ez az eredetileg 1.980 milliárd koronát (158"4 millió P-t) tevő s az 1929/30. évi költségvetésben még 92"2 millió P-vel számításba vett adósságot az 1930/31. évi költségvetésben már csak mintegy 82-8 millió P-vel kellett előirányozni. A bélceszerzödési terhknél előirányzott 1,158.510 P emelkedésnek az az oka, hogy a jóvátételi bizottsággal 1924-ben történt megállapodás értelmében az 1930. naptári évre 7 millió, az 1931. évre pedig 8 millió aranykoronát kell jóvátétel címén fizetni, az 1929/30. évi 6,500.000 aranykoronával szemben tehát az 1930/31. évre 7,500.000 aranykoronát, illetőleg ennek pengő ellenértékét kellett előirányozni. A beruházásokra előirányzott összeg 5,247.200 P csökkenést mutat. Ennek oka természetesen szintén elsősorban a fokozott takarékosság alkalmazása, de oka az is, hogy akkor, amikor az államháztartás kiadásainak apasztására törekszünk és ennek kapcsán esetleg egyes intézmények terjedelmének csökkentése vagy megszüntetése is szükségessé válik, a beruházások útján :— egyes kivételektől eltekintve — nem volna indokolt új intézményeket létesíteni. Éppen ezért a beruházások nagyrészt csak a már megkezdett és folyamatban lévő építkezések és akciók folytatására szükséges összegeket tartalmazzák. Emellett ezúttal is az volt a törekvés, hogy minél több olyan beruházás irányoztassék elő a költségvetésben, amely az ország gazdasági életének fejlesztését célozza s amely korábban a költségvetésen kívüli beruházások közt nyert fedezetet. A kormány azonban a költségvetésben előirányzott beruházásokkal még nem tekinti ki mentettnek beruházási tevékenységét, hanem arra törekszik, hogy beruházások révén minél nagyobb összegek jussanak a gazdasági élet vérkeringésébe. Erre az 1930/31. évben is remélhetőleg módot fognak nyújtani a hasznos beruházások keretében adott kölcsönökből és előlegekből befolyó töketörlesztési és kamatösszegek, de nagyobbszabású beruházási programmot csak akkor lesz lehetséges végrehajtani, ha erre — a törvényhozástól kieszközlendő felhatalmazás alapján — külföldi tökét veszünk igénybe. A bevételek előirányzata a tényleges helyzet figyelembe vételével és kellő óvatosság szemelőtt tartásával történt. Ezt mutatják a következő adatok:
