Állami költségvetés - 1930-1931

Részletezés

43 III. Együtt összes kiadás 1.398,130.000 P összes bevétel 1.401,100.000 felesleg . . 2,970.000 P Eszerint a költségvetés, mérlege 2,970.000 P felesleggel zárul, amiből 970.000 P az állami közigazgatásra, 2,000.000 P pedig az állami üzemekre .esik. Az állami közigazgatás kiadásai között azonban 24,752.800 P, az állami üzemek kiadásai között pedig 22,632.800 P, összesen tehát 47,384.800 P beruházás van előirányozva, úgy hogy tulajdonképen a költségvetés feleslege 50,354.800 P, amiből az állami közigazgatásra 25,722.800 P, az állami üzemekre pedig 24,632.000 P esik. Az 1929/30. évi költségvetéssel szemben r kiadásai 25,111.400 P-vel az állami közigazgatásnak bruttó bevételei 26,341.400 „ í kiadásai 5,430.000 „ az állami üzemeknek bruttó \ . . . , [ bevetelei 4,730.000 „ csökkentek. Ha pedig az 1930/31. évi előirányzat adatait az 1924: IV. t. c.-hez mellékelt nettó költségvetés adatai szerint csoportosítjuk, akkor a csökkenés az 1929/30. évi költségvetéssel szemben a kiadásoknál 22,561.390 P, . a bevételeknél 23,091.390 P. A nettó összegeknél a bruttó összegekkel szemben azért kisebb 2,550.010 P-vel a csökkenés, mert a nettó összeg megállapítása végett a bruttó összegből levonandó tételek közül a tárcabevételek 471.120 P-vel, az üzemek feleslege pedig 700.000 P-vel emelkedett, a dohányjövedék kiadásai ellenben 3,649.120 P-vel, a sójövedék kiadásai pedig 72.010 P-vel csökkentek. A kiadások és bevételek egyes főbb csoportjaira nézve a következőket emelem ki: I. Állami közigazgatás. Az állami közigazgatás 1930/31. évi kiadásainak főbb csoportjai — az 1929/30. évi költségvetés adataival- összehasonlítva — a következő változást mutatják: 1929/30. évi költségvetés személyi járandóságok . 299,305.784 nyugellátások 121,677.740 hozzájárulások az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz 55,198.466 dologi és átmeneti kiadások 314,334.850 állami adósságok 92,753.070 békeszerződési terhek 7,530.490 beruházások 30.000.000 A személyi járandóságok 4,071.287 pengős többletét a fokozatos előlépések és az automatikus előmenetellel járó státusoknál az alkalmazottak szolgálati idejének növekedése folytán előálló többletek, továbbá egyes városoknak és községeknek — az 1929.XXXI. t.-c. 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján — folyamatba tett magasabb lakáspénzosztályba való sorozása, főleg pedig az okozza, hogy a honvédség, csendőrség, folyamőrség és vámőrség tisztjeinek és altisztjeinek (hasonló állásúaknak), továbbá a rendőrség, felügyelői karának és őrszemélyzetének, valamint — szerzett jogon — egyes más intézmények alkalmazottainak olyan járandóságai, amelyek eddig a dologi kiadások között nyertek fedezetet, nyugdíjba beszámítható pótdíjjá átalakítva és némileg felemelve, ezúttal a személyi járandóságok között irányoztattak elő. A szóbanlevő tiszteknél, altiszteknél és egyéb alkalmazottaknál ennek ellenében: 1) a jelenlegi 35 év helyett visszaállittatik a 40 éves -szolgálati kötelezettség, hogy ezáltal eleje vétessék annak, hogy javakorban lévő, munkabíró, kipróbált és tapasztalt egyének időelőtt, amikor még éveken át szolgálatot tudnának teljesíteni, nyugdíjba menjenek s ezzel 6* 1930/31. évi többlet (-}-), vagy előirányzat apadás (—) pengő 303,377.071 + 4,071.287 125,640.212 + 3,962.472 55,564.770 i ~r - 366.304 284,902.427 — 29,432.423 92,762.720 49.650 8,689.000 -b 1,158.510 24,752.800 — 5,247.200