Állami költségvetés - 1930-1931

Részletezés

41 Altalános indokolás az 1930/31. évi állami költségvetéshez. Az 1929/30. évi költségvetés általános indokolásában reámutattam arra, hogy Magyarország gazdasági helyzetének a pénzügyi újjáépítést követő években bekövetkezett nagy fellendülése után az 1927/28. költségvetési évben a fejlődésnek bizonyos lassúbbodása következett be. A nemzetközi gazda­sági helyzet rosszabbodása, a kamatláb emelkedése, a szokatlanul hideg tél folytán előállott nagy fagykárok és a mezőgazdasági értékesítési lehetőségek válsága következtében ezt a lassúbbodást az 1928/29. költségvetési évben a gazdasági élet számos terén stagnálás, sőt egyes pontokon visszafejlő­dés váltotta fel. Hozzájárult ehhez az a körülmény is, hogy a népszövetségi kölcsön maradványai ugyanabban az időpontban fogytak el, amikor az államháztartás bevételi többletei is megszűntek s igy a kormány beruházási akcióját, amely főleg ezekből a forrásokból táplálkozott, csak szűk keretek­ben tudta folytatni, úgy hogy a gazdasági élet a beruházási akcióban rejlő támogatástól is elesett. Nyomasztólag hatott a gazdasági életre a jóvátételi kérdés rendezetlen volta is, a magyar állam pénzügyi szuverénitásának a jóvátételi tartozások érdekében a békeszerződés által történt korlá­tozása pedig akadálya volt annak, hogy az állam ujabb külföldi kölcsön igénybevételével tegye lehetővé a beruházások folytatását. Erre különben a nemzetközi pénzpiac kedvezőtlen alakulása sem nyújtott megfelelő lehetőséget. A gazdasági élet ilyen alakulása természetesen az állami bevételek alakulásában is kifeje­zésre jutott. Ennek tudható be, hogy — amint ez a pénzügyminiszteri havi jelentésekből is kitűnik, — az állami közigazgatás 1928/29. évi összes bruttó bevétele (964"9 millió P) mindössze 3"5 milló P-vel haladta meg az előző költségvetési év bevételi eredményét. Az egyes bevételi forrá­sokat tekintve, az 1928/29. évi bevételek — mint ez az alábbi összehasonlításból is kitűnik — nem mutattak egységes irányzatot, mert az 1927/28. évi eredményekkel szemben egyes adónemek többletet eredményeztek, mások pedig csökkentek. Az egyenes adók, az illetékek, a fogyasztási adók, a só- és dohányjövedék bruttó bevétele, valamint a tárcabevételek eredménye meghaladta az előző évit, a forgalmi adóknál és különösen a vámjövedéknél azonban csökkenés mutatkozott. A forgalmi adók­nál ez a csökkenés nemcsak a gazdasági helyzetnek, hanem az átalányozás és a fázisrendszer kiépíté­sének is következménye. A vámjövedék eredményeinek csökkenése pedig a gazdasági helyzet általános alakulásán, a kereskedelmi szerződések vámcsökkentő hatásán, valamint a külföldi hitelek igénybevéte­lének csökkenésén kivül jelentékeny mérvben a belföldi ipari termelés fejlődésének tudható be. A be­vételeknek ilyen alakulása és a kiadások emelkedése azt eredményezte, hogy az 1928/29. költségvetési év mindössze 03 millió P bevételi többlettel zárult. 'Az államháztartás stabilitása tehát megmaradt, de a beruházási akció folytatására az 1928/29. költségvetési év már nem nyújtott fedezetet. Az 1929/30. költségvetési év eddigi folyamán a fent említett okok az állami bevételeknek nemcsak stagnálására, de számottevő csökkenésére is vezettek. A kormány egyrészt a bevételeknek ilyen alakulása miatt, másrészt azért, mert az 1929/30. évi költségvetés országgyűlési tárgyalása során is megnyilvánult az az óhaj, hogy az állami kiadások csökkentessenek, már a folyó 1929/30. költségvetési évben is olyan intézkedéseket tett folyamatba, melyeknek eredménye megtakarítást fog jelenteni. Az államháztartás egyensúlya tehát a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben és a bevételek­csökkenése mellett is feltétlenül biztosítva van. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom