Állami költségvetés - 1929-1930
Népjóléti és munkaügyi minisztérium - INDOKOLÁS A NÉPJÓLÉTI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTERIUM 1929/30. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
98 több, azaz évi 3,200.000 P lesz. Ez az összeg tehát az 1928/29. évre az Országos Munkásbiztositó Intézet és a Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztositó Intézet ügyviteli költségeihez adott állami hozzájárulás költségeire eddig előirányozva volt összeg helyébe lép. Az ipari és kerekedeimi alkalmazottak betegség- és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907 : XIX. t.-c.-kel szervezett Állami Munkásbiztosítási Hivatal, mint az e törvény hatálya alá tartozó munkásbiztositó pénztárak felügyeleti hatósága eredetileg a kereskedelemügyi tárca hatáskörébe tartozott. Ehhez képest mindazok a kiadások, amelyek az akkori munkásbiztositással kapcsolatban az idézett törvény vonatkozó rendelkezései értelmében az államkincstárt terhelték, a kereskedelemügyi minisztérium költségvetésében a -„Munkásbiztositás" cím ,,Állami munkásbiztositási hivatali kiadások" elnevezésű rovatán irányoztattak elő. A háború után az Állami Munkásbiztositási Hivatal közigazgatási és felügyeleti hatásköre a népjóléti és munkaügyi minisztérium hatáskörébe ment át s a hivatal hatáskörében további rendelkezésig csak a birói teendők ellátása maradt meg. Az 1921 : XXI. t.-c.-kel az Állami Munkásbiztositási hivatal bírói teendők ellátására hivatott része Munkásbiztositási Felsőbírósággá szerveztetett át és e törvény hatályba lépésének napjával, vagyis 1921. évi szeptember hó 1. napján az igazságügyminiszteriumi tárca hatáskörébe került. A munkásbiztositás szervezetében történt említett gyökeres változások következtében a háború alatti legutolsó 1914/15. évi állami költségvetésben a kereskedelemügyi minisztériumi tárcánál a „Munkásbiztositás" cim alatt felvett költségek a háború után készült első 1920/21. évi költségvetésben megosztattak és egy részük az igazságügyi tárcánál, más részük pedig a népjóléti és munkaügyi tárcánál irányoztatott elő. A népjóléti és munkaügyi tárca keretében kimutatott és a munkásbiztositással kapcsolatos költségek előirányzása két helyen történt. Egyik részük és pedig a volt állami munkásbiztositási hivataltól átvett személyzettel kapcsolatos személyi kiadások e tárca „ Központi Igazgatás" címénél, a másik részük pedig a tárca ,,Munkásbiztositás" címénél. A „Munkásbiztositás" cimnél a következő költségek szerepeltek : 1. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár igazgatási költségei, 2. balesetvizsgálati költségek, 3. a munkásbiztositásról szerkesztett évi jelentés előállítási költségei, 4. a „Munkásbiztositási Közlöny" című hivatalos lap szerkesztési és előállítási költségei. A most említett kiadások közül a 2., 3. és 4. alattiak időközben megszűntek.
