Állami költségvetés - 1929-1930
Népjóléti és munkaügyi minisztérium - INDOKOLÁS A NÉPJÓLÉTI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTERIUM 1929/30. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
47 hó 26.-án kelt és ugyanakkor életbelépett 4.720/928. M. E. számú rendelet csak annyiban módositott, hogy a 8.888/927. M. E. számú rendeletben megállapított további béremeléstől eltekintett s annak vonatkozó 3. §-ának 3. bekezdését akként módosította, hogy 1928. évi november hó l.-jétől kezdve a lakások és lakásnak tekinthető helyiségek esedékes bére fejében további rendelkezésig annyi pengőt kell fizetni, ahány aranykorona az illető lakás, vagy lakásnak tekinthető helyiség alapbére. Ennek a rendelkezésnek folyományaképsn a városokban lévő mindazon lakásoknak és lakásnak tekintendő helyiségeknek, amelyek a 2. §. szerint szabad rendelkezés alá nem esnek, bére korlátozva marad mindaddig, amig ezirányban ujabb kormányrendelkezés nem történik és pedig akként marad korlátozva, hogy egyelőre további béremslés nincsen, továbbra is oly összegű bér fizetendő, mint amennyi fizettetett az 1928. évi novemberi bérévnegyedben, s amely az alapbér 86'2%-ának felel meg. A felmondási jog korlátozására is ugyanaz áll, vagyis hogy a jelenlegi korlátozás fennmarad mindaddig, mig ily irányban is ujabb kormányintézkedés nem történik, amint ezt a jelenleg is érvényben lévő 8.888/1927. M. E. számú rendelet 12. §-ában világosan kimondja azzal a rendelkezéssel, hogy a lakások és lakásnak tekintendő helyiségek bérletének szabad felmondását később kibocsátandó külön rendelet fogja szabályozni. Ezen ügykör nem merül ki az egyes lakásügyi panaszok és kérelmek elintézésében, hanem annak legjelentősebb feladatköre a szükséges megfelelő jogszabálytervezetek előkészítése és evvel kapcsolatban a már eddig történt felszabadítások hatásának vizsgálata, valamint az e téren még fennálló kivételes állapotról a rendes magánjogi szabályozásra, vagyis a háztulajdon terén a szabad rendelkezésre való átmenet zavartalanságának biztosítása. A lakásügyi kérdések politikai és gazdasági fontosságát mutatja, hogy minden vonatkozó ujabb intézkedésnél azt megelőzőleg megmozdul az egész társadalom és egy idő előtti elhibázott lépés felborithatja a gazdasági helyzetet ; viszont a kellő időn túl is fenntartott korlátozás meg már több kárt okozna, mint amennyit használ. Mindezekből folyólag vizsgálat alatt kell tartani a már felszabadított községek lakásügyi viszonyait is, épp ugy mint a még korlátozás alatt álló városokéit. Az ezirányú működésnek folyamánya volt, hogy bár a lakások és a lakásnak tekintendő helyiségek az ország összes községeiben mára 2.830/1926. M. E. számú rendelettel felszabadittattak, mégis, mert ennek folytán olyan helyzet állott elő, hogy számos községben a mértéktelen béremelés és az indokolatlan felmondások nagy száma miatt a szabad rendelkezésre való átmenet zavartalansága veszélyeztetve látszott, az 5.200/1926. M. E. számú rendeletben már olyan intézkedést kellett tenni, hogy a minisztertanács azokban a községekben, amelyekben a szabad rendelkezésre való átmenet zavartalanságát veszélyeztetve látja, a szabad rendelkezési jog gyakorlását felfüggesztheti és a kivéte-