Állami költségvetés - 1929-1930

Kereskedelemügyi miniszterium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEMÜGYI MINISZTERIUM 1929/30. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

77 VI. Egyéb célok. 16. rovat. Egyéb ipari és kereskedelmi célok. 1928/29. évre megállapitott összeg 312.010 P 1929/30. évre előirányzott összeg 250.000 „ az 1929/30. évre tehát kevesebb . . . 62.010 P-vel. A csökkenésnek az az oka, hogy a külkereskedelem előmozdításának céljaira eddig ezen a rovaton előirányzott 70.000 P-t a külkereskedelem előmozdítására elnevezésű uj, 18. rovatra vittem át, az e rovatot terhelő egyéb kiadásokra pedig az előző évinél 7.990 P-vel többet irányoztam elő. Az e rovaton előirányzott 250.000 P az alább részletezett célokra szükséges : 1. A „Közgazdasági Értesítő" és az ennek mellékleteként megjelenő „Közszállitási Értesítő" valamint a „Központi Értesítő" előállítási költségeire, a cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztosság kiadásaira, hitelhírszolgálati, kodifikációs és egyéb belkereskedelmi célokkal kapcsolatos költségekre összesen 76.130 P-t kívánok fordítani. 2. Kisipari érdekeket szolgáló intézményeknek (kiállítások, ösztöndijak, stb.) és a határmenti iparosságnak támogatására, továbbá a közhasznú tevékenységet kifejtő egyes kisipari csoportoknak felkarolására, a nemzeti szempontból fontos tevékenységet kifejtő ipartestületeknek és ipari érdekeltségeknek a támogatására s végül a hazai ipar érvényesülése és a külkereskedelmi mérleg javítása céljából a közszállitásoknak fokozottabb ellenőrzésére összesen 160.000 P-t kívánok felhasználni. 3. A hosszú időn át egy és ugyanazon munkaadónál szolgáló ipari munkások jutalmazására elismerő levelek beszerzésére, munkásvédelmi egyesületek és munkásotthonok támogatására és egyéb kisebb kiadásokra összesen 13.870 P-t óhajtok fordítani. 17. rovat. Ipari, szén- és energiagazdálkodás, valamint löporegyedáruság. 1928/29. évre megállapitott összeg 257.000 P 1929/30. évre előirányzott összeg 356.000 „ az 1929/30. évre tehát több. . . 99.000 P-vel. A többlet oka főleg az, hogy megfelelő összeget ipari ösztöndijakra kívánok fordítani, mert az a nagy haladás, amely az ipari termelés terén tapasztalható, megköveteli, hogy az ebből származó gazdasági eredmények az ország közgazdasága javára értékesíttessenek. Ezt a célt olykép vélem elérni, hogy a nálunk még eléggé ki nem fejlődött iparágakban a külföldön elért eredmények és gyártási eljárások megismerése céljából az ipari szakiskolát végzett növendékek, valamint a gyakorlati életben és az ipari termeléssel tudományosan foglalkozó szakférfiak közül arra alkalmas egyéneket