Állami költségvetés - 1929-1930

Részletezés

43 Eszerint a költségvetés mérlege 3,500.000 P felesleggel zárul, amiből 2,200.000 P az állami -közigazgatásra, 1,300.000 P pedig az állami üzemekre esik. Az állami közigazgatás kiadásai között azonban 30,000.000 P, az állami üzemek kiadásai között pedig 18,697.000 P, összesen tehát 48,697.000 P beruházás van előirányozva, úgy hogy tulajdonképen a költségvetés feleslege 52,197.000 P, amiből az állami közigazgatásra 32,200.000 P, az állami üzemekre pedig 19,997.000 P esik. Az 1928/29. évi költségvetéssel szemben ,„ . , .. . ír,,, (kiadásai 52,951.090 P-vel az allami kozigazgatasnak brutto . . { , , . {bevételei 52,694.380 „ ,„ ... , , 7_ J

(, (kiadásai 17,916.020 az allami üzemeknek brutto . ... i . . , , ^^ {bevételei 19,216.020 emelkedtek. Ezek a többletek a bevételeknél a tényleges eredmények alapján reálisan várható összegeknek előirányzásából, a kiadásoknál pedig jórészt a személyi járandóságoknál, nyugellátásoknál, hozzájárulásoknál, stb., automatikusan jelentkező többleteknek, illetőleg egyes már a folyó költségvetési évben is érvényesülő kiadási többleteknek a költségvetésbe való felvételéből, továbbá jelentékeny mérvben olyan kiadásoknak emelkedéséből adódnak, amelyek megfelelő bevételekkel vannak ellensúlyozva (pl. a dohány- és sójövedék, a betegápolás és gyermekvédelem kiadásai). Az állami üzemeknél a kiadások és bevételek emelkedése ezeken felül főleg a forgalom, a termelés és a gyártás emelkedésével áll összefüggésben. Ezeknek a többleteknek a költségvetésbe való felvételét a költségvetés realitása érdekében mellőzni nem lehet, mert a póthitelek igénybevételét csak akkor lehet elkerülni vagy legalább is a lehető legkisebb mérvre korlátozni, ha a költségvetésben a valóságos és elkerülhetetlen kiadások fedezetet találnak. Ha az 1929/30. évi előirányzat adatait az 1924 : ÍV. t.-c.-hez mellékelt nettó költségvetés adatai szerint csoportosítjuk, akkor az emelkedés az 1928/29. évi költségvetéssel szemben a kiadásoknál 41,729.010 P, a bevételeknél 42,772.300 P. A nettó összegeknél a bruttó összegekkel szemben azért kisebb 11,222.080 P-vel az emelkedés, mert a tárcabevételek 2,663.360 P-vel, a fuvarozási illeték 1,600.000 P-vel, a dohányjövedék kiadásai 4,928.110 P-vel, a sójövedék kiadásai pedig 730.610 P-vel emelkedtek és az üzemek 1,300.000 P feleslege is csökkenti a nettó kiadásokat. A kiadások és bevételek egyes főbb csoportjaira nézve a következőket emelem ki : Állami közigazgatás. Az állami közigazgatás 1929/30. évi kiadásainak főbb csoportjai — az 1928/29. évi költségvetés adataival összehasonlítva — a következő változást mutatják : 1928/29. évi 1929/30. évi többlet (+) költségvetés előirányzat személyi járandóságok 291,832.429 '' 299,305.784 4- 7,473.355 nyugellátások 116,073.340- 121,677.740 + 5,604.400 hozzájárulások az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz 53,885.960 55,198.466 + 1,312.o06 dologi és átmeneti kiadások ...... 276,939.211 314,334.850 + 37,395.639 állami adósságok 92,746.420 92,753.070 + 6.650 békeszerződési terhek 6,371.950 7,530.490 + 1,158.540 beruházások 30,000.000 30,000.000 A személyi járandóságok többletét túlnyomórészben a fokozatos előlépések és a lakbéremelkedéssel kapcsolatos lakáspénz többletek okozzák. Ezenkívül az 1928/29. évi állami költségvetés ország-