Állami költségvetés - 1928-1929
Vallás- és közoktatásügyi miniszterium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM 1928/29. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
166 Az 1. alrovaton a többletet a fizetésrendezés és a lakáspénzeknek a fennálló rendeleteken alapuló emelkedése okozza. Többletet okoz az is, hogy a gazdasági népoktatás fejlesztése következtében előállott tanerőhiányra való tekintettel 6 uj (kezdő) állást irányoztam elő a X. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő illetményekkel. A 2. alrovaton mutatkozó többletet az alábbiak indokolják : Az 1868 : XXXVIII. t.-c. alapján az 1902. évi 66.569. számú rendelettel kiadott gazdasági népiskolai szervezet 2. §-a értelmében a gazdálkodással foglalkozó vidékeken az általános ismétlő iskolák gazdasági ismétlő (továbbképző) népiskolákká szervezendők át. A földbirtokrendezési eljárás során számos község megfelelő területhez jutván, megszervezte a gazdasági irányú továbbképző iskolát. így az iskolák száma igen megnövekedett és ezzel megfelelően megnövekedett az ellátandó tanitási órák száma is. Az iparos- és kereskedőtanonc iskoláknál az 1922: XII. t.-c. alapján életbeléptetett uj szervezetben a heti tanitási órák száma osztályonkint eggyel emelkedett. Az eddigi három osztály fölé IV. osztály is szerveztetett. A községek tanonciskola állítási kötelezettsége az eddigi 50 szerződéses tanonc helyett, most már 40 tanonclétszám esetére is fennáll. Ezen rendelkezések végrehajtásának az lett a következménye, hogy ugy az iparostanonciskolák és tanonctantolyamok száma, mint a már meglevő tanonciskolák tanitási óráinak száma is emelkedik. Emellett súlyos helyzetbe hozta a tanonciskolákat az a körülmény, hogy a tanonciskolák legfőbb bevételi forrása, a tanonciskolái pótadó megszüntettetek. Ezért a községek és a városok igen nagy része szorul rá állami támogatásra. Emelte az államsegélyért folyamodó községek és városok számát az a körülmény is, hogy a tanonciskolákban a tanitás az 1922 : XII. t.-c. rendelkezései szerint díjtalan, a községek tehát e cimen befolyt jelentős jövedelemtől elestek. Többletet okozott az is, hogy a gyógypedagógiai intézetek orvosai részére eddig megállapított 300 P évi tiszteletdijat 400 P-re, az externátusos intézetek orvosainak diját pedig az eddigi évi 133 P-ről 160 P-re kellett felemelnem, éppen az ezen intézetekben fokozottabb mértékben szükséges orvosi vizsgálatokra való tekintettel. A gyógyitva nevelő intézeteknél alkalmazott béresek dijázását, tekintettel szolgálatuk nehéz voltára, mérsékelten emelnem kellett. 2. rovat. Dologi kiadások. 1927/28. évre megállapított összeg . . . 1928/29. évre előirányzott összeg . . . . 496.355 P 516.371 „ az 1928/29. évre tehát több . . 20.016 P-vel.
