Állami költségvetés - 1928-1929
Részletezés
42 mazottak és nyugdijasok anyagi helyzetének javításában, az állami szükségletek teljesebb kielégítésében és a beruházások nagyobbmérvü javadalmazásával a költségvetés teljességének a kiépítésében. Mindez számításba van már véve az 1928/29. évi költségvetésben s ennek dacárá a költségvetés egyensúlya teljes mértékben biztosítva van, sőt a mérleg számottevő felesleggel zárul. Az 1928/29. évi előirányzat végösszegei a következők : I. Az állami közigazgatás összes kiadásai 867,849.310 P összes bevételei ... • . . . . 870,306.020 „ feleslege ...... 2,456.710 P. II. Az állami üzemek összes kiadásai 489,954.980 P összes bevételei 489,954.980 „ feleslege — P. III. Együtt: összes kiadás 1.357,804.290 P összes bevétel . . 1.360,261.000 „ felesleg . . . . . . 2,456.710 P. Ezek szerint az állami közigazgatás mérlege 2,456.710 P felesleggel zárul. Ez egyúttal az egész költségvetés feleslege is, mert az üzemek kiadásai és bevételei kiegyenlítik egymást. Már itt meg kell azonban jegyezni, hogy az állami üzemek rendes kezelése tulajdonképen 20,933.040 P bevételi többletet mutat, de ez a többlet — úgy mint az előző években — ezúttal is teljes egészében az üzemek beruházásaira fordittatik s ez az oka annak, hogy a költségvetés mérlegében az üzemek kiadásai és bevételei kiegyenlítik egymást. Az 1927/28. évi költségvetéssel szemben (kiadásai 114,360.700 P-vel az állami közigazgatásnak bruttó . - ( bevételei 116f6 5o.770 „ [ kiadásai 51,188.270 az állami üzemeknek bruttó . . . . { , .. , . , OŰ or 7n (bevételei 51,188.270 „ emelkedtek. Ha pedig az adatokat az 1924 : ÍV. t.-c.-hez mellékelt nettó költségvetés adatai szerint csoportosítjuk, akkor az emelkedés az 1927/28. évi költségvetéssel szemben a kiadásoknál 98,208.210 P,' a bevételeknél 100,498.280 P. Ugy a bruttó, mint a nettó emelkedés — miként az alábbiakból kitűnik — a bevételeknél a tényleges helyzet számbavételét, a kiadásoknál pedig túlnyomórészt nem jelent egyebet, mint az általános viszonyok által szükségessé tett és nagyobb részben már a folyó költségvetési évben is érvényesülő bizonyos kiadásoknak (például a közszolgálati alkalmazottak és nyugdijasok részére engedélyezett illetmény- és nyugdíj többleteknek, a lakáspénztöbbleteknek, stb.) a költségvetésbe való felvételét, továbbá az eddig a bevételi többletekből költségvetésen kivül megvalósított beruházások egy részének, tehát szintén már ezidőszerint is érvényesülő kiadásoknak a költségvetésben való előirányzását.
