Állami költségvetés - 1927-1928

Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1927/28. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

36 / Az igazságügyi tárcának az 1927/28. költségvetési évre előirányzott kiadásai az 1926/27. évi költségvetéssel szemben 3,430.886 P emelkedést mutatnak, mely többletből a személyi járandóságokra 766.166 P, a nyugellátásokra 2,241.889 P, a dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadásokra pedig 422.831 P esik. Az utolsó évtized nagy eseményeinek hatása alatt számolnunk kell azzal a kettős feladattal, hogy alkalmazkodjunk a változott viszonyokhoz és pótoljuk a háborús és forradalmas évek alatt kénytelenül előállott mulasztásokat. Az igazság­ügyi tárcánál is még mindig jelentékeny eme kettős feladat okozta munkateher és ez többé-kevésbé a tárca összes ciménél érezteti hatását. Az igazságügyminiszteriumnak az általános igazgatási és felügyeleti ügy­körén felül a törvényszerkesztés terén kell nagy munkásságot kifejtenie, amennyiben a gazdasági és társadalmi életnek fokozatos visszatérése a normális keretek közé lehetővé és egyúttal szükségessé teszi a pillanatnyi szükség kielé­gítését célzó kisebb javaslatokon felül a nagyobb arányú, nagyjelentőségű és átfo­góbb igazságügyi reformok előkészítését. Ezek köréből megemlitem a magánjogi törvénykönyvet, továbbá a jelzálogjogról, az ingó jelzálogjogról, a büntetőtör­vények kiegészítéséről és módosításáról, a kereskedelmi társaságokról, végül az automobiljogról szóló javaslatokat. A törvények előkészítésével foglalkozó személy­zetnek ezenfelül állandó jelentékeny munkát ad a többi minisztérium törvényelő­készítő munkáiban való állandó és beható részvétel is. Még mindig nagy mértékben foglalkoztatja az igazságügyminiszteriumot a trianoni szerződés jogi vonatkozású rendelkezéseinek végrehajtása céljából az utód­államokkal kötendő egyezmények tárgyalása, illetve az ebbeni közreműködés; továbbá polgári és büntető jogsegély-egyezmények kötése, valamint a nemzetek között mind gyakoribbá váló többoldalú egyezmények előkészítése. A kir. bíróságoknak, mondhatni az egész vonalon, erősen megnövekedett munkateherrel kell megküzdeniök, bár a takarékosság szempontjától vezetve és a bíróságok munkabírásának biztosítása érdekében, a polgári peres és perenkivüli, valamint a büntető eljárás körében lényegesebb egyszerűsítések történtek. Ilyen egyszerűsítések a polgári peres eljárásban a törvényszéki egyesbirói rendszer, a jegyzőkönyvvezető alkalmazásának mellőzhetővé tétele, az első bíróságtól hozott ítélet ellen a fellebbezés kihagyásával közvetlenül felülvizsgálati kérelem előterjesztésének megengedése, a járásbirósági értékhatár és a fellebbviteli érték­határok lényeges emelése, stb. A polgári perenkívüli eljárások köréből az értékhatárok felemelésén felül említést érdemel az 19 25: XXXVII. törvénycikknek a végrehajtási eljárásban az előterjesztés halasztó hatályának korlátozásáról szóló rendelkezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom