Állami költségvetés - 1927-1928
Részletezés
h 7 emelkedése, a Nemzeti Bank kamatlábának 6%-ra történt csökkentése, a takarék- és folyószámlabetétek növekedése, a külkereskedelmi szerződések hálózatának kiépítése és a külforgalom növekedése, a részvényindexszám emelkedése, az áraknak a nemzetközi viszonylatokhoz képest mérsékeltnek mondható alakulása, a fizetésképtelenségi esetek és a munkanélküliek számának csökkenése mind olyan örvendetes jelenségek, amelyek arra mutatnak, hogy az államháztartás rendezését nyomon követi a magángazdasági élet egészséges irányban való fejlődése is. ami nélkül az államháztartás egyensúlya tulajdonképpen biztosítottnak nem is tekinthető. Az állami bevételek kedvező alakulása tette lehetővé annak a törvényjavaslatnak a benyújtását, amely az adóterhek csökkentésével a magángazdaságok terheinek az egész vonalon való enyhítését célozza, anélkül, hogy az államháztartás egyensúlyát veszélyeztetné. Remélni lehet, hogy ezek az adómérséklések a gazdasági élet további felvirágozásának jelentős segítségére lesznek, úgy hogy az adóbevételek automatikus továbbfejlődése lehetővé fogja tenni mindazoknak az állami feladatoknak megvalósítását, melyek a mai keretek között még nem tekinthetők teljes mértékben kielégitetteknek. Az 1927/28. évre készített költségvetési előirányzatban már az utóbb említett adómérséklések is figyelembe vétettek. Számításba vétettek továbbá az 1927/28. évben automatikusan jelentkező kiadási többletek, különösen a lakbérek további emelkedésének többletei és az 1924: IV. t.-c.-kel elrendelt nyugdíj korlátozásoknak a legalább 15 évi szolgálati idővel rendelkezők, illetőleg hátrahagyottaik nyugellátási dijainál történt megszüntetéséből eredő többletek is. Ennek dacára a költségvetés egyensúlya ezúttal is a legteljesebb mértékben biztosítva van. Ez kétségtelen jele annak, hogy az államháztartási egyensúly tartós és szilárd alapokon nyugszik, s igy az egyensúlynak fenntartása a jövőre nézve is biztosítottnak tekinthető. Az 1927/28. évi előirányzat végösszegeit bruttó számokban tekintve, a helyzet a következő : f N I. Az állami közigazgatás összes kiadásai . 753.488.610 pengő összes bevételei ... • . . . . 753,655.250 „ feleslege 166.640 pengő. II. Az állami üzemek összes kiadásai . . . 438,766.710 pengő összes bevételei 438,766.710 „ feleslege — pengő. III. Együtt: összes kiadás 1.192,255.320 pengő összes bevétel ......... 1.192.421.960 felesleg 166.640 pengő. Ezek szerint az államLközigazgatás mérlege 166.640 pengő felesleggel zárul, ami egyúttal az egész költségvetés feleslege is, mert az üzemek kiadásai és bevételei kiegyenlítik egymást. Már itt meg kell azonban jegyezni, hogy az állami üzemek mérlége tulajdonképen jelentékeny bevételi többletet mutat, de ez az összeg — úgy, mint az előző évben is — teljes egészében az üzemek beruházásaira fordittatik s ez az oka annak, hogy az előirányzatban az üzemek kiadásai és bevételei kiegyenlítik egymást.
