Állami költségvetés - 1926-1927

Részletezés

46 kenységnek, amelyet a kormány a beruházások terén kifejt, minthogy a beruházások súlypontja az 1925 : XXIII. t.-c. 2. §-ában és az 1926 :IV. t.-c. 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján már teljesített és még teljesitendő hasznos beruházásokra esik, amelyekről a kormány a törvényhozást az 1925/26. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban tájékoztatta, illetőleg a jövőre nézve külön jelentésben fogja tájékoztatni. Nem jelentéktelenek az 1925: IX. t.-c. 9. §-a alapján alapszerüen kezelendő pénzekből teljesített beruházások sem. Úgy ezek a beruházások, mint a kormánynak a gazdasági élet hitelszükségletének kielégítésére tett egyéb intézkedései is — melyek során a hosszú lejáratú mezőgazdasági hitel már a megvalósulás stádiumába jutott, létrejött a városok beruházási kölcsöne és még további jelentős eredmények várhatók — a tőkeszükségletet enyhítik és a gazdasági életnek jelentős támaszt nyújtanak, amit lényegesen elősegít a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatlábának 1925. évi március hó 27.-én 12'5%-ról 117o-ra, május hó 29:-én 9%-ra, október hó 22.-én pedig 7%-ra történt leszállítása is. A viszonyok örvendetes javulására mutat a betétek és a folyószámla-követelések emelkedése is, aminek eredményekép ezek állománya a postatakarékpénztárnál és a nagyobb budapesti pénzintézeteknél az 1924. év decemberétől az 1925. év decemberéig megkétszereződött, az 1924. év juniusától számitva pedig meghatszorozódott.. A bevételek bruttó számokban emelkedést mutatnak, minek főoka a fentebb már emiitett rokkantellátási adó, továbbá a fogyasztási adóknak és jövedékeknek a fogyasztás emelkedésével kapcsolatos növekedése. A szoros értelemben vett közszolgáltatási bevételek nettóban csökkenést mutatnak. A közszolgáltatási bevételek ezen csökkenése a vámjövedék bevételeinél számításba vett 28,000.000 aranykoronás apadásra vezetendő vissza. Az egyenes adóknál a kincstári házhaszonrészesedés megszüntetése mellett is jelentékeny, 8,500.000 aranykorona többlet várható, a társulati,- valamint a jövedelmi- és vagyonadó jobb kimunkálása, de főleg a házadó emelkedése folytán, aminek oka az, hogy az adóvallomások időpontjai között a házbérek 50%-kal emelkedtek. Ezek következtében az egyenesadók aránya a nettó bevételek között az előző évi 26-2%-ról 28-3%-ra emelkedik. A forgalmi adók előirányzata változatlan. Az illetékeknél a tapasztalati adatok alapján, a fogyasztási adóknál a fogyasztás emelkedése folytán lehetett többletet előirányozni, dacára annak, hogy utóbbiaknál a cukoradó mérséklése már figyelembe vétetett. Jelentékenyebb emelkedést lehet várni a dohányjövedék bevételeinél, a dohányáruk iránt tapasztalt nagyobb kereslet következtében. Áttérve az állami üzemek előirányzatának ismertetésére, mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy ez az előirányzat is a fentiekben emiitett tényezők figyelembe vételével készült. Az üzemek beruházásainál alapelvül szolgált, hogy csupán annyi beruházás vehető fel a költségvetésbe, amennyit az üzemek üzleti feleslege fedezni, tud, mig a beruházásokra szükséges további összegek a hasznos beruházások keretében fedeztetnek. A beruházások figyelmen kivül hagyásával valamennyi üzem felesleget mutat és pedig: a posta, távirda és távbeszélő 5,832.202 aranykoronát, a postatakarékpénztár . . . 3.724 „ az államvasutak 6,802.257 „ az állami vas-, acél- és gépgyárak 238.325 „ az állami erdőgazdasági birtokok 115.083 „ az állami mezőgazdasági birtokok 1,248.136 „ a selyemtenyésztés 43.782 „ a kőszénbányászat 3.014 „ összesen . . 14,286.523 aranykoronát.