Állami költségvetés - 1925-1926
Részletezés
11 tartja, a kincstári házhaszonrészesedés. Ez az adónem szintén a viszonyok kényszerítő ereje folytán létesíttetett, de az által, hogy a legszegényebb néposztályt is sújtja, súlyos fogyasztási adó jellegével bír. Teljes beszüntetését a kormány még nem helyezheti kilátásba, mert a lakbéreknek fokozatos emelkedése kapcsán az államra háruló kiadási többletek részbeni fedezetét képezi, de az adókulcsnak 50%-kal való mérséklése (25%-ról 12-5%-ra) már most is lehetséges. Nem jelentéktelen bevételét képezte az államnak az utóbbi években a vámkezelési illeték. amely a többi vámbevételtől eltérőleg a kölcsönszolgálat biztosítására lekötve nem volt, hanem a pénzügyi tárca nem adótermészetü bevételei között szerepelt. Kulcsa a behozott áruk értékének 2Va és a kivitt áruk értékének 1%-a. Minthogy az uj vámtarifa életbeléptetésével, illetőleg a kiviteli tilalmak megszüntetésével ez az adónem létjogosultságát elvesztette, a kormány annak beszüntetését tervezi. Éppen ezért az 1924/25. évi előirányzatba ezen a címen már bevétel sem vétetett fel és ez a magyarázata annak, hogy a pénzügyi tárca előirányzatának nettó összegei az 1924/25. évi előirányzattal szemben emelkedést mutatnak. Ezeken a főbb mérsékléseken kivül a kormány más — ha pénzügyi kihatásában kisebb jelentőségű is, de az adózó polgárok szempontjából fontos — könnyítéseket tervez, amelyeknek segítségével reméli, hogy a gazdasági élet emelkedni, az árak pedig csökkenni fognak, mert kétségtelen, hogy a kilátásba vett adómérsékléseknek mintegy évi 700 milliárd papirkoronát jelentő összege nem maradhat hatás nélkül az árviszonyokra. Az egyenes adók közül meg kell még említeni a jövedelem- és vagyonadót, amely az 1924 : IV. t.-cikkhez mellékelt költségvetésben kilátásba vettnél kisebb összeggel volt csak előirányozható egyrészt az 1924. évi rossz termésre, másrészt pedig arra való tekintettel, hogy ennek fejlődése csak a pénzügyi adminisztráció reformjának teljes befejezése után remélhető. A fogyasztási adóknál a fogyasztás emelkedése folytán lehet nagyobb bevételre számítani. A vámoknál a nagyobb forgalom eredményekép, a dohányjövedéknél pedig a fogyasztás növekedése folytán lehet biztosan számítani az előirányzott bevételekre. Az 1925/26. évi előirányzat alaki beosztása a már emiitett körülményektől (kiküldetési illetmények áttevése a dologi kiadások közé, a személyi járandóságoknál a fokozatos előléptetések költségeinek és az évközi megtakarításoknak figyelembevétele) eltekintve, általában megfelel az 1924/25. évi előirányzat alaki beosztásának. Minthogy azonban az előirányzat papirkoronában készíttetett, az 1924/25. évre mgállapilott hitelekkel való összehasonlítás is papirkoronában eszközöltetett akkép, hogy az 1924/25. évi költségvetés összegei 17.000-rel megszorozva papirkoronában vétettek az összehasonlításnál alapul. A túlságosan nagy számok mellőzése céljából az egyes költségvetési tételek ezer papirkoronákban, a három utolsó nulla elhagyásával irányoztattak elő és ugyancsak ezer papirkoronákban értendők a költségvetés cimenkénti részletezésének, valamint személyi részletezésének szöveghasábjában feltüntetett összegek is. A költségvetési fejezetek és címek számozása ezúttal is folyószám sorrendben történt oly nujdon, hogy egyazon költségvetési fejezetnek vagy cimnek ugy a kiadásoknál, mint a bevételeknél, a rendes vagy rendkívüli kezelésben, mindig ugyanaz a sorszáma van. A személyi járandóságok előirányzása azonkívül, hogy mint említtetett, a kiküldetési és átköltözködési költségek a dologi kiadásokhoz vitettek át, csak annyiban tér el az előző évitől, hogy a nem jelentős összegű helyettesítési dijak külön csoportosítása mellőztetett és azok, ahol még ilyen járandóság fennáll, az „egyéb nem rendszeres járandóságok" csoportjában irányoztattak elő. A személyi járandóságok 1. „Rendszeres állandó illetmények (fizetések, lakáspénzek, családi pótlékok, stb.)" alrovatán ezúttal is azoknak az alkalmazottaknak illetményei irányozlattak elő, akik nyugdíjra jogosító állást töltenek be, megjegyezvén, hogy a részletezésben az alkalmazottak létszáma az 192n. évi március hó l.-jei állapotnak megfelelően vétetett fel. A dologi kiadások előirányzata a kiküldetési és átköltözködési költségek alrovatával bővült. 2*
