Állami költségvetés - 1924-1925

Részletezés

13 4. az 1924/25. évre előirányzott nyugellátások sommázata. Valamennyi melléklet a költségvetésnek közigazgatási részére vonatkozó adatokat tartalmazza. Áttérve az állami üzemek kérdésére, mindenekelőtt meg lehet állapitani, hogy az üzemek 1924/25. évi költségvetési előirányzata sokkal kedvezőbb az 1923/24. évinél, mert a mult évi 73,037.686 aranykorona hiánnyal szemben ezúttal csak 20,000.000 aranykorona hiánnyal kell számolni. Ha azonban a beruházásokat, — amelyeket korábban is rendszerint kölcsönből fedeztek az üzemek — figyelmen kivül hagyjuk, akkor az üzemek az állami vasgyárak kivételével aktivak és pedig a posta, távirda és távbeszélő 8,350.000 K-val, a postatakarékpénztár 198.470 „ az államvasutak 2,494.500 „ az állami erdőgazdasági birtokok 95.760 „ az állami mezőgazdasági birtokok 1,014.560 „ a selyemtenyésztés 55.240 „ a kőszén bányászat 219.280 „ összesen tehát 12,427.810 K-val. A vasgyárak passzivitása 3,612.000 K, de ebből is 999.940 K beruházásokra esik, vagyis a beruházások nélkül a passzivitás csak 2,612.060 K. Ennek a passzivitásnak egyik oka a vasiparban általában mutatkozó pangás, a másik pedig az, hogy régi rendelői közül éppen a legfőbb rendelői és fogyasztói, a katonaság és az államvasutak nem foglalkoztathatják a vasgyárakat olyan mértékben, mint a múltban. Figyelembe veendő még az is, hogy az állami vasgyáraknak nagyobbrészt állandóan alkalmazott. nyugbérre jogosult munkásaik vannak. Az üzemek mérlegeit mindenesetre befolyásolja, hogy még most is tart a háború és a forradalmak pusztításainak és mulasztásainak pótlása és a csökkent országterületnek megfelelő berendezkedés; erősebben befolyásolja továbbá az erdőgazdaság és a köszénbányászat helyzetét az általános gazdasági helyzet, a selyemtenyészlését pedig az 1924. évi túlságosan hosszú és nedves tavasz, amely a gubótermelésre kedvezőtlen hatással volt. Üzemi beruházások céljaira 29,815.750 aranykorona van előirányozva. Ez az összeg az egyes üzemek között a következőkép oszlik meg: posta, távirda és távbeszélő 10,100.000 K, postatakarékpénztár 160.000 „ államvasutak • 17,962.000 „ állami vasgyárak 999.940 „ állami erdőgazdasági birtokok 75.780 „ állami mezőgazdasági birtokok 300.000 „ köszénbányászat 218.030 „ Az üzemek beruházásaira szükséges 29,815.750 K-ból, az üzemek bevételi feleslegeiből 12,427.810 aranykoronát lehet fedezni, a mutatkozó különbözet pedig, valamint az állami vasgyáraknak hiányai a költségvetés keretén belül az állami üzemek hiányára előirányzott 20,000.000 K-ból fedeztetnek., A korona értékének állandósulása kétségtelenül nagyon elősegíti az üzemek jövedelmezőségét, mert módjukban áll szükségleteik mértékét, az eszközölt befektetések várható eredményét előre kiszámítani és igy az egész év programmját oly módon kidolgozni, hogy az be is legyen tartható. A gazdaságosság elve azonban az üzemek ügyvitelében az eddiginél nagyobb mozgási szabadságot kiván. Szabadabb