Állami költségvetés - 1923-1924

Vallás- és közoktatásügyi minisztérium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M. KIR. MINISZTÉRIUM 1923/24. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

"170 ezzel a támogatással színházi előadás céljaira alkalmas helyiségekről gondoskodjanak, vagy ilyenek építésére serkentessenek, illetve a meglévőket karbantartsák. Az építőanyag nagyfokú drágulásával ez a felemelés távolról sincs arányban. A mozgóképszinházi ügyek központi adminisztrációja költségeinek emelkedése ugyancsak a közszolgálati alkalmazottak fizetésemelésének figyelembevétele, a portó költségek emelése stb. folytán állott elö. Az irodalmi célokra előirányzott 65,000.000 K többletet a következők, indokolják. A detektivtörténetek és más ponyvatermékek kiszorítására a klaszszikus magyar írók népszerű alkotásainak (János vitéz, Toldi, Arany balladái, Vas Gereben müvei, Az ember tragédiája) olcsó, illusztrált kiadásának a közrebocsátása vétetett tervbe. E rovat terhére emeltetett a Magyar Diáklexikon kiadásának állami segélye is. A Lexikon a megindulás stádiumában van. Egyelőre 5 millió korona állami támogatás irányoztatott elő e kiadvány részére. A mult évi segéllyel szemben a többletet a nyomdai és rokon költségek emelkedése indokolja. E rovat terhére esik a Szerzői Jogi Szakértő Bizottság, valamint az Orsz. Ifjúsági Irodalmi Társaság személyi és dologi kiadásaira előirányzott 1 millió korona. Ugyancsak e rovaton irányoztatott elö a Magyar Hírlapírók Orsz. Nyugdíjintézetének évi segélyére 100.000 korona. Irodalmi müvek vásárlása és szépirodalmi müvek kiadásának a segélyezése is irányzatba vétetett, irói pályán működő és segélyre szorult hozzátartozóik állandó jellegű évi segélyezésére pedig 15 millió korona irányoztatott elö. A nyomor s az általánosan ismert és fokozódó drágaság teszi indokolttá, hogy mindkét irányban, megfelelő többlet biztosításával, előre gondoskodás történjék a felmerülő kiadások fedezéséről. Fenntartom magamnak a jogot, hogy a szükséghez képest az ezen a rovaton előirányzott hitelt más irodalmi jellegű célra is felhasználhassam. Az állami színházak fenntartási költségeire 7436 millió korona vétetett fel. A többletet a személyi és dologi kiadásoknak a mai gazdasági viszonyok által megkövetelt felemelése idézte elö, mert dacára annak, hogy a létszámcsökkentési törvény az állami színházaknál is végrehajtatott, tehát a művészeti személyzet megszervezése kisebb létszámmal történt, mint a mult évben, a többlet tetemes részét mégis a személyi kiadások emésztik föl. Gondos mérlegelés tárgyát képezte azonban az is, hogy a személyi kiadások nagyfokú csökkentése esetleg a színházak nívójának a rovására menne, mert a jobb erök magánszínházaknál helyezkednének el. A dologi kiadásokban uj darabok kiállítására, továbbá beszerzésekre az előirányzott összegnek csak kis része esik. A dologi kiadások legnagyobb részét a hatóságilag megállapitott árak szabályozák. A Műemlékek Országos Bizottságának javadalmán a személyi járandóságok a vonatkozó kormányrendeletek alapján és a bizottság VII. fizetési