Állami költségvetés - 1923-1924
Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. FÖLDMÍVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1923/24. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
73 kívüli óradíjaknak/ tiszteletdíjaknak (tisztviselőknek rendkivüli időben és alkalmakkor teljesített munkálataikért járó tiszteletdíj) és tanulmányutakra előirányzott összegeknek felemelése folytán állott elő. A 3. alrovaton 2,244.000 K több hitel engedélyezését kérem. 2. rovat. Dologi kiadások. 1922/23, évre megállapittatott 3,040.000 K, 1923/24. évre előirányoztatik 205,410.000 „ 1923/24. évre tehát több . . 202,370.000 K-val. Az 1. alrovaton mutatkozó 194,488 000 K többlet az összes gazdasági felügyelőségek részére irodai hivatalos nyomtatványok, irodabútorok beszerzése és javítása, postaköltségek, távbeszélő előfizetési és kapcsolási dijaknak felemelése folytán mutatkozó kiadások fedezése céljából vétetett fel. A kiadások jelentékeny emelkedése főképen annak tulajdonítandó, hogy az 1 922/23. költségvetési év folyamán rendszeresített 30 uj járási gazdasági felügyelő hivatalos helyiségeinek berendezésével és első felszerelésével kapcsolatos költségek itt irányoztattak elő. A 2. alrovaton mutatkozó 7,882.000 K többlet a gazdasági felügyelőségek részére előfizetett szaklapok és szakmunkák előfizetési dijainak fedezése céljából irányoztatott elő. A 3. rovaton 300 millió korona irányoztatott elő, 289,100.000 K-val több, mint az 1922/23. évi költségvetés keretében. Az államháztartás nehéz pénzügyi helyzetének dacára, felelőségemnek tudatában kénytelen vagyok a költségvetési hitelnek ilyen, látszólag igen nagy emelését kérni, mivel az egész mezőgazdaságunk alapját képező állattenyésztésnek nemcsak szinten tartása, de fejlesztése Csonka-Magyarország létérdekében elháríthatatlan és hathatós állami közbenjárást, irányítást és támogatást igényel. Senki által sem vitatható, hogy mezőgazdasági többtermelésünk legelsősorban állattenyésztésünkre építhető fel, mert trágyatermelés, haszon- és tenyészállat nevelés, ezeknek és az állati termékeknek a szomszédos államokba minél nagyobb számban, illetve mennyiségben való exportálása nélkül nemhogy a többet termelés, tehát az általános jólét felé haladnánk, hanem az e téren több évtizedes anyagi áldozatokkal és céltudatos szakértelemmel elért eredmények is rohamosan visszafejlődnének. A megelőző évek Költségvetéseinek indokolásaiban az állatállományunk számés minőségbeli fejlesztését az apaállatoknak minél nagyobb számban és minél jobb minőségben állami közvetítéssel való kiosztása utján állítottam egyedül elérhetőnek s ennek igazsága ma is fennállván, pénzünk vásárló erejének időközben beállott rohamos romlása s ennek folyományaként az általános és aránytalan drágaság elháríthatatlan kötelességemmé teszi olyan összeg beállítását, mely a mai árviszonyok szerint lehetőséget nyújt az eddig követett állattenyésztési politika intenzivebben való folytatására. Az ezen rovaton feltüntetett összegből nyerne fedezetet az állami közvetiv. 10
