Állami költségvetés - 1923-1924

Részletezés - INDOKOLÁS AZ 1923/24. ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS I. FÜZETÉHEZ

99 0c Áthozat \ A Pécs-barcsi vasútnak az 1876. évi május hó 2-án kelt legfelsőbb engedélyezési -okmány 18. §-a alapján a magyar állam részéről az alaptőke legalább 5%-nyi kamatozása és az engedélyidő alatti teljes törlesztése biztosíttatott, — az előirányzott összeg ezen kamatbiztositási kötelezettség telje­sítésére szolgál. Az 1923. évi XXXVI. t.-c.-kel becikkelyezett Déli-vaspálya társasági „Megegyezés* alapján a kötvényalap dotálá­sára fizetendő kamatbiztositási előleg Az 1923. évi XXXVI. t.-c.-kel becikkelyezett Déli-vaspálya társasági „Megegyezés" alapján üzleti hiány fedezet­biztosítási előleg • A Déli Vaspálya-társaság hálózatának igazgatási és műszaki újjászervezése tárgyában Rómában 1923. évi március 29-én létrejött és az 1923. évi XXXVI. t.-c.-kel becikkelye­zett .Megegyezés" 24. cikke értelmében abban az esetben, ha a Déli Vaspálya társaság tartja üzemben a hálózatot, mint ahogy Magyarországon ezidőszerint terveztetik, az állam köteles az üzemből esetleg eredő minden üzleti hiány­nak, továbbá a nyugellátásból eredő terhek egyrészének fedezését garantálni s azonkívül a társasági kölcsönszol­gálat ellátására létesítendő kötvényalapba a .Megegyezés" 16., illetve 29. cikkében meghatározott befizetéseket teljesíteni. A .Megegyezés" 39. cikke szerint pedig azon esetbwi, ha Olaszországnak a kötvénykölcsönhátralékok szolgálatára létesítendő külön alaphoz való hozzájárulása az évi négy­millió arany frankot el nem érné, Magyarország köteles a hiányzó rész 16-5°/ 0-át viselni. A Déli Vasút üzleti hiányának fedezésére szükséges összeg az eddigi tapasztalati adatok alapján vétetett fel, a nyugdijterhekhez való hozzájárulásnál pedig az előrelátha­tólag felmerülő kiadások vétettek számításba. A kötvényalap dotálására fizetendő összeg, tekintve, hogy az érdekelt államok az évi járadékátalány fizetésének jogával éltek, amely esetben az 1923. évi XXXVI. t.-c. 3.§-a értelmében a magyar állam is hasonló jogával él, a „Meg­egyezés" 29. cikkében felvett évi 3.126.000 arany frankkal vétetett számításba és pedig tekintettel arra, hogy a „Meg­egyezés" 1923. évi január hó 1-től lép életbe, az 1923. évi január 1-től 1924. évi június hó 30-ig terjedő másfélévi időtartamra járó 4,687.500 arany franknyi összeggel. Ezen felül még a külön alapra esetleg teljesítendő kiegészítő fizetés is számításba veendő, amelynek egy évi összege 660.000 arany frankot tesz ki s igy összesen 5,347.500 arany frank vagyis 6,092.194 aranykorona ellenértékének megfelelő összeg előirányzásáról kell gondoskodnom. Az 1923/24. költségvetési év első felében már lerótt 2,975.803 aranykoronának ellenértékét a tényleg kifizetett 20.093,439.500 K-val, 2,116.391 aranykoronának ellenértékét pedig a 13.700 papírkorona árfolyam alapján 28.994,557.500 K-val véve számításba, összesen elöirányzandó a fenti 49.087,997.000 K. Ezekkel szemben megszűnik az 1922/23. évi költség­vetésben a pénzügyi tárca „Különféle kiadások és bevételek", „Vegyesek"-nél a „Déli vasút előlege a Regime Provisoire alapján" rovaton felvett 900,000.000 K. Rendes kiadások összege •) Athozatott az 1922/23. évi költségvetés, Pénzügy­minisztérium fejezet, Különféle kiadások és bevételek címére. Tőkeálladék 1923/24. évi előirányzat 1922/23. évre megállapított költségvetés 1923/24. évre több kevesebb korona 700.000 49.087,997.000 24.000,000.000 700.000 *) 900,000.000 73.088,697.000 900,700.000 72.187,997.000 72.187,997.000 13"

Next

/
Oldalképek
Tartalom