Állami költségvetés - 1922-1923

Földmlvelésügyi minisztérium - INDOKOLÁS A M. KIR FÖLDMlVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1922/23. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

134^ A gazdasági munkásság szociális jóléte emelésének egyik előfeltétele továbbá a gazdasági munkásság, valamint a falusi kisgazdatársadalomnak szellemi téren való továbbfejlesztése. E célt szolgálta már eddig is többek közt a múltban országszerte szervezett gazdasági népkönyvtárak intézménye is, melyek a falusi nép szellemi igényeinek figyelembevételével úgy voltak összeállítva, hogy megfelelő gazdasági és szépirodalmi könyvek beállításával a szórakozva való tanulás célját helyesen szolgálták. Az e téren szerzett tapasztalatok, továbbá az a körülmény, hogy a közelmúltban lezajlott zivataros i iők során sok népkönyvtár elpusztult, indít arra, hogy ezen akció szélesebb mederben való újrafelvételét határozzam el, melynek költségei szintén ezen alrovaton nyernének elszámolást. A földmunkásság anyagi jólétének előmozdítása céljából az Országos központi hitelszövetkezet kötelékébe bevonva az 1920. évi XXX. törvén}

Tcikk 36. §-a alapján létesítendő földmunkás-szövetkezetek és egyéb munkásjóléti szövetkezetek első szervezési költségeinek fedezését és működésük megindítását megfelelő állami támogatás útján biztosítani kívánom. Elősegíteni óhajtom azt, hogy a kezdet nehézségeivel küzdő ezen szövetkezeteket visszatérítendő forgótőke-előleg nyújtása, a közös használatú anyag és eszköz beszerzésének előmozdítása, végül a vállalkozásoknál szükséges óvadékok és biztosítékok előlegezése révén stb. a tőkeny-ujtotta gazdasági előnyöket a gazdasági munkásság ezen szervezetei is élvezhessék és ezúton tagjai öntevékenységüket fokozhassák s a vagyonosodás útján előrehaladhassanak. Ezen alrovaton nyernek még elszámolást a -külföldi tanulmányok költségeinek fedezésére szükséges utazási költségek, napidíjak; a mezőgazdasági munkások téli foglalkoztatására és új kézi munkaeszközök kipróbálására, ismertetés végett való beszerzésére szükséges, továbbá az aratási munkálatok zavartalanságának biztosításából kifolyólag felmerülő költségek, továbbá itt számoltatnak el a Népházak létesítésére és berendezésére szolgáló államsegélyek; a népies irodalom és sajtótámogatás költségei; a mezőgazdasági munkások oktatását célzó népies előadások, felolvasások és tanfolyamok rendezésének költségei; a községi munkássegélyalapok, a mezőgazdasági munkásokat segélyző szövetkezetek és egyletek támogatására esetenként engedélyezendő államsegélyek; az országos mezőgazdasági szociálpolitikai bizottság adminisztratív költségei; a békeszerződésből folyólag nemzetközi vonatkozású kérdésekkel ^ kapcsolatos adatgyűjtés és annak feldolgozási költségei; a hosszabb időt egyhelyben töltött gazdasági cselédek és munkások pénzbeli jutalmazására fordítandókiadások és a mezőgazdasági munkások érclekében szükséges vegyes intézkedésekből, valamint a mezőgazdasági munkásnép és cselédség jólétét, erkölcsi és szellemi előhaladását előmozdító intézmények fenntartása és fejlesztése körül felmerülő mindennemű vegyes, valamint utazási költségek. 4. alrovat Az „Országos Gazdasági Munkáspinztár" javára állami hozzájárulás és rendkívüli A jelentkező kiadástöbblet abban leli magyarázatát, hogy ezen alrovaton számoltatik el, úgy mint a múltban is, az „Országos Gazdasági Munkáspénztár" jelenlegi összes tiszti, altiszti, valamint napidíjas személyzetének összes kiadása, mely a közszolgálati alkalmazottak részére a különböző törvényes rendelkezések folytán engedélyezett pótilletményekkel újabban jelentékeny összeggel emelkedett. 1921/22. évre megállapíttatott 1922/23. évre előirányoztatik . 1922/23. évre tehát több 3,360.000 K-val.