Állami költségvetés - 1922-1923
Részletezés - INDOKOLÁS AZ 1922/23. ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS I. FÜZETÉHEZ
79 címnél vétetett fel az ugyancsak üzemi jellegű dohány jövedéknek a céljaira szolgált kölcsönöknek a szükséglete is. Az üzemeket terhelő államadósságoknak külön az illető ciinnél való előirányzása mellett gondoskodtam arról is, hogy a kölcsönök egy részének ez a kiszakitása az államadóssági teher egységes áttekinthetését meg ne zavarja s.e célból a jelen „állami adósságok" fejezetnél — ép ugy mint az 1921/22. évi állami költségvetésben — ugy kiadásra, mint egyben (az illető üzemi cimektöl származó) bevételre a végösszegekkel ilt is előirányoztam az üzemi kölcsönök szükségletét ugy, hogy a jelen fejezet összefoglalva az egész magyar államadóssági szükségletet is feltünteti. Az 1922/23. évi költségvetési előirányzatban az államadósságokkal kapcsolatos kiadások könnyebb áttekinthetése szempontjából, ellérőlegaz 1921/22. évi költségvetési előirányzattól, a többvalutás és aranyforintra vagy idegen valutára szóló kölcsönöknél felmerülő árfolyam (ágió) különbözetek szükséglete cimén felmerülő kiadások az illelö kölcsönöknél nem átmeneti, hanem rendes kiadásként irányoztattak elő. Eltéröleg az 1921/22. évi költségvetési előirányzattól, amelyben a háború előtti magyar államadósságoknak 40%-a vétetett számításba az 1922/23. évi költségvetési előirányzatban, a háború előtti magyar államadósságoknak ama része után irányoztam elő a szükségletet, amely rész a Jóvátételi Bizottságnak előrelátható határozata szerint, Csonka-Magyarországra fog esni. A háború előtt felvett többvalutás, aranyforintos vagy idegen valutára szóló kölcsönöknél a kamatszükségletnek ama része után, amely rész az ismert szelvénybeváltások utolsó eredményeinek alapúi vétele mellett nem belföldön kerül beváltásra, a koronának a külföldi aranyértékkel szemben előállott értékcsökkenése folytáni árfolyamkülönbözet olykép vétetett számításba, mintha az illető államkölcsön kamatai azon ország valutájában fizettetnének, amely valutában való fizetés a zürichi 23 Centimes magyar koronaárfolyam alapul vétele mellett reánk nézve a legkedvezőtlenebb volna. . A háború alatt felvett és külföldi értékre szóló kölcsönök után szintén elő kellett irányozni az illető kölcsönnél az árfolyamkülönbözetet. Tekintettel arra, hogy ezek a kölcsönök legnagyobbrészben a külföldön vétettek fel, az árfolyamkülönbözet ezeknél a kölcsönöknél az előirányzott kamatszükségletnek egész összege után vétetett számításba. A felmerülő árfolyamkülönbözetek megállapításánál a fontsterling 10.442 K-val, a francia frank 163.20 koronával, a svájci frank 434.70 koronával, a márka 117.60 koronával, a hollandi forint 910.60 koronával, a dollár 2.319 koronával, a svéd korona 624 koronávaí, a dán korona 466.2 koronával, a norvég korona 425.4 koronával vétetett számításba. Megjegyeztetik, hogy a többvalutás és aranyforintra vagy idegen valutára szóló államadósságok tökeálladéka az érmeparitás alapján számított koronaösszegben van feltüntetve.