Állami költségvetés - 1921-1922
Földmivelesügyi minisztérium - INDOKOLÁS A M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1921/22. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
, 147 2. alrovat. Egyeztető bizottságok, illetve választott bíróságok. A 2. alrovaton az 1921/22. évre.előirányoztatik 1,000.000 K, mely mint új tétel szerepel a költségvetésben. Ezen alrovatbn nyernek elszámolást a mezőgazdasági munkásügyi jogigazgatás hatályosabb intézésére társadalmi alapon, de hatósági közreműködéssel és átmeneti jelleggel szervezendő Egyeztető Bizottságok, illetve választott bíróságok működéséből felmerülendő költségek. - ' : A mezőgazdasági munkásügyi bíráskodás jelenlegi szervezete mellett az 1898:11., az 1899 : XLII., az 1900 : XXIX. t.-cikkek hatálya alá tartozó szolgálati viszonyokból származó vitás ügyek (munkásperek) túlnyomó részben — amennyiben a vonatkozó törvényekben szabályozott módon és feltételek mellett megkötött szerződésekről van szó — a közigazgatási hatóságok előtt folynak le. Mindezen törvényekbe foglalt rendelkezések csak a már megsértett jogrendnek közigazgatási határozattal való helyreállítását, kihágások esetén egyben a sértésnek ítóletileg való megtorlását biztosítják. Nincsen azonban olyan szervezetünk, amely megelőző közrehatásával a vitába keveredett felek érdekeinek kölcsönös mérlegelésével és a termelés zavartalan rendjének biztosítási célzatával a felek közé mint bókéltető, vagyis az érdekeknek összeegyesztető közegeként idejében közbeléphessen s ezen közbelépésével az ügy elmérgesedését, a vitába került felek között az antagonizmus kiélesedését meggátolja. . Korunk fejlődési irányzata követeli egyfelől, hogy az egymásra utalt két termelési tényező, munkaadó és munkás a gazdasági érdekeik kölcsönös méltánylásával egymásra találjanak ós felmerülő vitás ügyeiknek a gazdasági és társadalmi alapokon nyugvó szempontok szerinti békés elintézésében az érdekazonosság elvei szerint tettleg is részt vegyenek. Nagy jelentőségű ez a kérdés főként mezőgazdasági munkásaink szempontjából, annálfogva, mert ez a magát gyöngébbnek érző fél a hatóság előtt folyó vitás ügyeiben korlátoltabb ismereteinél fogva nem tud felszabad ülni attól a gondolattól, hogy a hatóság vele szemben elsősorban az erősebb munkaadó jogát védi. Munkásnépünk munkakedvének és bizalmának megerősítése" érdekében olyan szervezet létesítéséről kell az államnak gondoskodnia, amely az antagonizmus akadályának eltávolításával ezen termelési tényezők együtt működésének összhangját biztosíthatja. Ezt a c^lt kívánják szolgálni a járásonként, törvényhatósági városonként a szükségszerinti számban létesítendő Egyeztető Bizottságok, illetve választott bíróságok intézményei, amely Bizottságokban munkaadók és munkavállalók paritásos alapon kettő-kettő taggal egy általuk kijelölendő »pártatlan« elnöklete alatt az egyeztetés (békéltetés) megkísérlésének célzatával vennének részt és amely bizottság a felek egyező akaratához képest, mint választott bíróság, ítéletileg is befejezhetné a jogvitás ügyet. Ez az intézmény átmeneti jelleggel szerveztetik és addig tartatik fenn ezen alakjában, amig a mezőgazdasági érdekképviseletnek a mezőgazdasági kamarákban való kiépítése olyannyira előrehalad, hogy ezen intézmények további fentartásáról ez a szervezet gondoskodhatik. A költségek az előreláthatólag felmerülő szükséglethez képest vétettek fel. •
