Állami költségvetés - 1921-1922
Földmivelesügyi minisztérium - INDOKOLÁS A M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1921/22. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
142 képzettséggel bíró és a birtokrendezési jogszabályokban jártas négy bíró tagból álló »Állandó Gazdasági Szakbizottság«-ot kell meghallgatnom. Ha ez a bizottság a kérelmet tárgyaihatónak tartja, annak előzetes tárgyalása végett az illető községbe bizottságot küld ki, amely bizottság a többek között az ügy előadójából mint vezetőből, földmérőből, kultúrmérnökből, gazdasági felügyelőből, stb. tevődik össze. Ez a kiküldött bizottság az érdekeltek bevonásával a helyszínén tartott tárgyalás alapján javaslatot állapít meg, azt a kiküldött bizottság vezetője, mint előadó az Állandó Gazdasági Szakbizottság ülésén előterjeszti, s a Bizottság által elfogadott vagy módosított határozati javaslat, esetleg a javaslattal ellenkező határozás döntés végett elém kerül. Ennek az Állandó Gazdasági Szakbizottságnak kormányhatóságilag jóváhagyott szervezési szabályai szerint elnöke, alelnöke, egyszóval az ülé- sen résztvevő, már említett tagjai jelenléti díjat, a bizottság titkára évi tiszteletdíjat kapnak, s ezt kapnak a »Legelőügyekben eljáró szakbizottság« tagjai és jegyzője is. A gazdasági felügyelőségek tagjai által ebben a tárgykörben tett utakból felmerült költségek is ebből a hitelből nyernek fedezetet. Amint az előadottakból kitűnik, a tagosítási ügyvitel, vagy ügymenet helyszíni kiszállásokat, a miniszteri intézkedés foganatosíthatása bizottsági ülések megtartását teszik szükségessé, amelyekkel járó költségek az ily célokra rendelkezésre bocsátott hitelből fedeztetnek. A törvény életbelépte óta a földmívelésügyi tárca állandóan részesült ily hitelellátásban. A mezőgazdasági rendészet, legelőgazdasági ügyek ós tagosítás címe alatt összefoglalt kormányzati ténykedések lebonyolítására kellett tehát az előirányzott hitelről gondoskodnom. Különösen indokolt ez azért, mert ezek a kiadások mellőzhetetlenek akkor, mikor egyrészt az állattartó nincstelenek, kisgazdák és községek sürgős legeltetési szükségletei, amikor az 1913 : X. t.-c. határozmányai szerint oly jogszabályok alapján megoldandó legelőügyek igényelnek kiszállásokat, amely jogszabályok a volt úrbéresek és községek legelői szempontjából bonyolult kérdéseket (birtoklási, telekkönyvi) képeznek, amelyek (pl. bányakutatási jog megszerzése birtokossági területeken, a volt úrbéres legelőterületek kicserélése, eladása, stb.) csak központilag teljesített helyszíni tájékozódás és vizsgálat során tisztázhatók. A területileg megcsonkított és gazdasági erőforrásai nagyrészétől megfosztott Magyarország megváltozott gazdasági viszonyai a mezőgazdasági termelés irányítása terén is részben új, az eddigiektől eltérő feladatok elé állítják a földmívelésügyi államigazgatást. Számolnunk kell azzal a helyzettel, hogy a háború előtti Magyarország területéből főképen csak a gabonatermő vidékek maradtak meg, aminek következtében csak még fontosabb közgazdasági érdek, mint azelőtt, hogy a gabonafélék többtermelése érdekében a vetőmagnemesítés fejlesztessók ós a nemesített vetőmagvak elterjedése előmozdíttassék. A sörárpatermelés javítása érdekében feltótlenül kívánatosnak mutatkozik, hogy a háború alatt az elmaradt vetőmagfélfrissítés következtében nagymérvben elkorcsosodott árpatermós eredeti Hanna-árpavetőmagnak beszerzése útján felújíttassék, annál is inkább, mert a legjobb árpatermő vidékek az országtól elszakadtak. A burgonyatermelés, egyrészt, mert a megmaradó országterületen azelőtt nem volt - kellőleg felkarolva, másrészt a nagymértékben elharapódzott burgonyabetegségek következtében szintén megjavításra vár. A vetőgumó felújítása céljára részben külföldről kell vetőburgonyát behozni, ezt a célt szolgálja továbbá a gödöllői burgonyatermelési — kísérleti — telep, amely
