Állami költségvetés - 1921-1922

Földmivelesügyi minisztérium - INDOKOLÁS A M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1921/22. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

140 tását célozván, nem okoz nehézséget, hogy a rokon természetű közgazdasági tevékenységeket magában foglaló tételek egyesítése folytán a költségvetés alaki beosztásának egyszerűsítésére irányuló törekvés e tekintetben is megvalósítható legyen. Az említett két tétel formai egyesítése tehát nem okoz változást a költségelőirányzatnak lényegén, magától értetődőleg változatlanok lesznek azok az eddig tételenként részletezett feladatok és célok is, melyek az 1921/22. évi előirányzatban — habár az ország megváltozott területi arányaihoz ós a súlyos pénzügyi helyzethez kényszerítő szükségképen igazodólag, mérsékelt összegben — »Közgazdaság« rovat alatt összefoglaltattak. A fentebb vázolt keretekbe foglalom továbbra is, mint állami támogatást igénylő feladatokat, különösen a hitel, fogyasztási és értékesítő, valamint az állatbiztosítással foglalkozó falusi állattenyésztő szövetkezetek segélyezését, főleg első berendezkedési költségeihez való hozzájárulás alakjában; a szövetkezeti ügy támogatását a helyreállítás ós fejlesztésre irányuló törekvésében, valamint a kisbirtokosok hitelének rendezése érdekében évek óta folyó fentebb ismertetett akciónak az eddigi alapon való folytatását. A mezőgazdasági rendészet, a Jegelögazdaság és a tagosítás körül felmerülő azokat a kormányzati ténykedéseket, amelyek a költségvetési hitel szempontjából megvilágításra szorulnak, főbb vonásaikban a következőkben vázolom. A mezőgazdasági rendészet körébe a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. t.-c. és a marokkói sáska irtásáról szóló 1907: XXXI. t.-c. végrehajtása tartozik. Az első törvényből a nyomásos gazdálkodási rendszert tagadom ki, amely közül a birtokossági ügy- és vagyonkezelést ós a legeltetés rendjét, valamint a birtokossági tanács működésót kell ellenőriztetnem. Jelentős ennek a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint az osztatlan közös tulajdont képező legelők csak engedélyemmel oszthatók fel. Ezen közösségek fenntartását biztosítani kell. A közös legelőkön való legeltetés rendje, a birtokossági ügy- és vagyonkezelés, az ebben résztvevő hatóságok és a birtokossági közgyűlés határozatai körül felmerülő intézkedéseimet leggyakrabban csak a helyszíni vizsgálatokon nyert eredményekre alapíthatom. A volt úrbéresek közös vagyona felett engem illető kormányhatósági fő felügyeleti jogot oly irányban kell érvényesítenem, hogy amidőn azok vagyonát veszély fenyegeti, a vagyon céltalan felosztásával és elforgácsolásával a birtokosságok ne károsíttassanak. A kormányzat szempontjából szükséges adatokat az a központi tisztviselő szerzi meg a helyszínén, aki egyedül képes arra, hogy a szükséges tájékozódásokat megszerezze. Kormányzati intézkedést kiván a törvénynek az a része is, mely a kártékony állatok és növények irtásáról rendelkezik. Ellenőriznem és intézkednem kell, hogy a törvény kötelező erejénél fogva az állati és növényi kártevők a birtokosság által és a megszabott határidő alatt irtassanak. Jelentékeny az az akció, amellyel a kártevők szakszerű irtását kell irányítanom és ellenőriztetnem. A törvény pótlásául egyelőre rendeletek segélyével oldom meg azokat a szükségleteket, amelyek különösen a növényi kártevők ellen való védekezést szabályozzák. Jelentékeny mértékben szaporodván többek között a mezei pockok és a kukoricamoly által okozott kártételek, ezeknek megfelelő ellensúlyozása