Állami költségvetés - 1921-1922

Földmivelesügyi minisztérium - INDOKOLÁS A M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1921/22. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

132 állomás a háború előtt kb. 200 klíma (több éghajlati elem megfigyelésére felszerelt) állomásból és 1.200 ombromótriai (csupán esőt mérő) állomásból állott; ez a szám a háború után kb. 50-re, illetve 400-ra csökkent. Az intézet tervbe vette a prognózis-szolgálat felélesztését, mely a háború alatt a katonai időjárási szolgálattal kapcsolatban még folytatható volt, de a háború után a távirdaintézmény rosszabbodásával és a teljes elszigeteltség következtében egészen megakadt. Feltámasztandók lesznek az aerológiai vizsgálatok is, amelyekkel az intézet újból belekapcsolódni óhajt a nemzetközi tudományos aerológiai együttműködésbe és a közeljövőben várható légi közlekedés céljait is akarja szolgálni. Az intézet kebelében létesült agrometeorológiai osztály belekapcsolódva a minisztérium mezőgazdasági statisztikai osztályának tevékenységébe, a vetésállásokról szóló jelentésekhez szolgáltatja az időjárásra vonatkozó anyagot, irányítást ad az érdekeltségnek a peronoszpora elleni védekezésben időjárási alapon és programmjául kitűzte a mezőgazdasági növényeknek tenyésztése és az időjárás közötti összefüggés számszerű alapjainak előkészítését. , A m. kir. földtani intézet geológiai, bányageológiai, agrogeológiai, hydrogeológiai, valamint más igen sokoldalú ipari, geológiai ku ató munkássága szakíttatott meg azáltal, hogy az ország a felvidéknek, a keleti megyéknek és a délvidéknek az elvesztésével az ősanyagok termelőhelyeinek is legbecsesebb részétől lett megfosztva. Az intézetre azonban a csonka hazában is nagy feladat vár. A kisebb és sokkal szegényebb területen az eddigi részletes geológiai kutatásokról ós felvételekről a legbehatóbb és legrészletesebb kutatásokra kell mostan már áttérni. A csonka haza területén mindent a legnagyobb részletességgel és a legalaposabb tanulmányozással kell nyomrólnyomra megvizsgálni, hogy hol találunk iparunkra, kereskedelmünkre, mezőgazdaságunkra valami hasznosat, amivel aztán anyagi termelőképességünket is fokozzuk. A nyári és őszi idényben az intézet az Esztergom-, Tata-, Vértes-környéki, a Mátra-aljai, a borsodi szén és a Dunántúl lignites területeit, valamint a Bakony, a vasmegyei hegység, Mátra- és Bükk-hegység fém-, érc-, agyag- ós homokelőfordulásait fogja tanulmányozni, kutatni, térképezni és leírni. E címnél egyesíttetett az 1920/21. évben még külön-külön címként szereplő »Kisérletügy«, »Országos meteorológiai és földmágnességi intézet«, »Földtani intézet« és végül a »Madártani intézet«. Ez egyesítést indokolja az intézmények ama közös jellege, hogy mindegyikük tudományos célt is szolgál és hogy központi irányításukban egységes elveknek kell érvényesülni. Célszerűnek látszott tehát e körülményt alakilag is kifejezésre juttatni azáltal, hogy egy költségvetési cím keretében foglaltattak össze. Rendes kiadások. XIV. fejezet, 14. cím. A) Kísérletügy. I. rovat. Személyi járandóságok. 1920/21. évre megállapíttatott 1921/22. évre előirányoztatik y 3,440.788 K 6,195.607 » 1921/22. évre tehát több . . 2,754.819 K-val.