Állami költségvetés - 1921-1922
Földmivelesügyi minisztérium - INDOKOLÁS A M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1921/22. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
124 Miután különösen az utóbbi években a magántevékenység ezen a téren is igen jelentékeny eredményt produkált, törekvésem odairányul, hogy az állami zöldségtermelő telepek visszaadassanak eredeti rendeltetésüknek, a kertmunkásképzésnek, amire annál is inkább nagyobb szükség van, mivel a jelenlegi gazdasági viszonyok mellett a kertművelés olyan mérveket ölt az országban, hogy ahhoz megfelelő számú munkást képezni nemcsak szükséges, hanem elsőrendű állami kötelesség. Kötelesség főleg abból a szempontból, hogy az intenziv gazdasági művelés által necsak a belfogyasztást tegyük minél könnyebbé, hanem igyekezzünk terményeinkkel a külföldi piacot is ellátni. A 4. rovaton »Állami szilvafeldolgozó telepek összes költségeire < a tényleges szükségletnek megfelelően 800.000 Kt irányoztam elő. A békeszerződós következtében 16 állami szilvafeldolgozó telep közüK csak 2 maradt meg, újabb telepeknek felállítását a berendezéssel járó nagy költségekre való tekintettel egyelőre mellőzendőnek tartom. Az 5. »Abonyi gazdaság haszonbére« rovaton 154.800 Kt kérek. Az abonyi 516 magyar holdas gazdaság 1913. október 1-től kezdődőleg vétetett bérbe húsz évi időtartamra. A bérbevétel célja az volt, hogy a birtok 5—10 holdas parcellákba albérletbe adassék azon kötelezettséggel, hogy az albérlők a bérelt ingatlan x/ 5 részein zöldségtermesztést kötelesek űzni a birtokon létesítendő állami kertészeti iskola vezetőjének utasítása szerint. A birtok ilyetén értékesítése nem sikerült, mert dacára a községi elöljáróság támogatásának és a kincstár által kilátásba helyezett mintegy 300.000 K befektetést igénylő kedvezményeknek, csak 190 magyar holdra sikerült kötelező jegyzést biztosítani. így a többi terület kertészeti műveléséről a kincstárnak kellett volna gondoskodni, melynek igen tetemes befektetést igénylő költségeire fedezet nem volt. Legcélszerűbbnek látszott tehát a birtokot albérletbe adni, a mi sikerült is oly feltétellel, hogy az albérlő a kincstárnak ugyanannyi bért tartozik fizetni, mint amennyi bért a kincstár fizet a bérbeadónak és ezenkívül köteles a kincstár a szerződésileg kikötött évi 11.000 K államsegélyt megfizetni. Igaz, hogy az albérletbe adás a kincstárra nézve jelentékeny anyagi megterheltetést nem jelent, mégis arra törekszem, hogy a birtok bérletére vonatkozó szerződés mielőbb felbontassék, annál is inkább, mert a cél, mely a bérbevételnél irányadó volt, most már nem valósítható meg. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. XI. fejezet, 8. cím. 1920/21. évre megállapíttatott . . 1,450.000 K, 1921/22. » előirányoztatik 2,800.000 » 1921/22. évre tehát több . . . 1,350.000 K-val. Az l. rovatban »Állami kertgazdaságokban és telepeken kerítések nagyobb mérvű felújítására és pótlására« a tényleges szükségletnek megfelelően, mint az előző költségvetési évben, 200.000 Kt kérek. A 2. rovaton »Magnemesítés, magtermesztés és fajtakisérietekre« 400.000 K-val többet, 600.000 Ét irányoztam elő. A hazai kerti magtermesztés fejlesztésére, zöldségfajták nemesítésére, továbbá a termelt kerti veteménymagvak megbízhatóságának, fajtaminőségé-
