Állami költségvetés - 1921-1922

Pénzügyministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1921/22. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

141 Ezen felemelt adótétel alkalmazása révén — levonva már a külföldre kiszállított bor után elengedésre, illetőleg visszatérítésre kerülő adót — az államkincstár számára 100,000.000 K bevétel remélhető. Minthogy azonban minden bortermelő a fentiek szerint 3 hl bort 14 K adótétel mellett használhat fel, amelyből a kincstár 12 K-ban részesül, ennélfogva minden ilyen kedvezményes adótétel alá eső bormennyiség hl-jénél az államkincstár CO K adójövedelemtől esik el. vagyis termelőnkint 180 K-tóI; minthogy pedig a megmaradt Magyarország bortermelőinek száma kb. 100.000-re tehető, ennélfogva ezen a cimeu a fentemiitett 100,000.000 K-ból 13,000.000 K levonásba lesz hozandó és igy jutunk az előirányzott 82.000.000 K-hoz. A borital- és hasfogyasztási adót az államkincstár a legtöbb esetben akként hasznosítja, hogy azokat az egyes városoknak, illetőleg községeknek megváltási átalány ellenében, vagy pedig bérleti szerződés alapján átadja és ha ezen biztositások egyike sem sikerül, akkor a kincstár a szóban forgó adókat az illető városra, illetőleg községre ráutalja, vagy pedig saját kezelésébe veszi. Ezeknek az adóknak a fentemiitett módokon való biztosítása minden 3 évben történik és a jelenlegi cyklus. az 1922. év végével jár le, ugy, hogy e cimen ugyanazon összeg várható jövedelem gyanánt, mint a 3 évi biztosítási időszak előző évében, minélfogva e dineken az 1921/1922. évre, az 1920/1921. évi költségvetésben megállapított összegek t kellett előirányoznom. 6. rovat. Gyujtószeradő. Az államháztartás rendezése érdekében arra kellett törekednem, hogy minél több állandó jellegű állambevételi forrást biztosítsak. Ebből a célból elkerülhetlenül szükségessé vált, hogy a fogyasztási adók körét is bővitsem és ehhez képest olyan iparcikkeket, amelyek eddig nem voltak adó tárgyai, fogyasztási adó alá vonják. Olyan iparcikkeket tettem fogyasztási adó tárgyává, amelyek tömegfogyasztás tárgyai, amelyeknél tehát a megadóztatás révén előálló adóteher igen széles rétegekben osztható meg és igy az egyes fogyasztók aránylag csekély megterhelése révén, viszonylag elég tekintélyes állambevétel érhető el. Ezek alapján a gyujtószereket, valamint a szivarkahiivelyt és szivarkapapirt vontam be a fogyasztási adók alá tartozó iparcikkek körébe. A gyujtószeradóból a jövő költségvetési évben 40,000.000 K adójövedelmet remélek biztosíthatni. Az 1921. évi XI. t.-c. ugyanis az adótételt a faszálas gyufa után — csomagonkint legfeljebb 56 szál tartalommal — 10 fillérben állapította meg, minthogy pedig Magyarország ezidőszerinti gyufafogyasztása kb. 360.000 ilyen csomagot tesz ki. ennélfogva a gyufa megadóztatása cimén 36,000.000 K irányoztatott elő, amihez még a gyujtószerszámok megadóztatása révén elérhető és évente kb. 4,000.000 K összeg járul. Az idézett 1921. évi XI. t.-c. 29. §-a felhatalmazta a pénzügy ministert, hogy a belföldön forgalomba vagy felhasználásra kerülő gyufa után — tekintet