Állami költségvetés - 1921-1922
Pénzügyministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1921/22. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
139 akadályokat, gördített a cukortermelés elé. Mindennek dacára sikerült 290.000 q cukrot előállítanunk, amely mennyiség — arra való tekintettel, hogy a fogyasztás 1921. évi junius hó 1-éig fejadaghoz volt kötve — teljesen elegendő lesz az 1920/1921. termelési évad végéig, sőt 1921. junius elsejével a jegyrendszer és ezzel a hatósági ellátás az egész ország területén megszűnt, ami igen jelentős lépés a békebeli állapotokhoz való visszatéréshez. Ami a jövő termelési időszakot illeti, az eddigi eredmények alapján közel 60.000 kat. holdra tehető az a teriilet, amely cukorrépatermelésére szerződésileg le van kötve. Ha kellő óvatosság mellett kat. holdanként csak 100 q répatermés betakarítását vesszük, ugy az 1921. évi cukorrépatermésünk legalább 6 miliió q-ra tehető, amely mennyiségből a szeszgyáraknak biztosított 12 7 2°/o levonása után 5 250.000 q répa lenne cukorrá feldolgozható, ami kb. 500.000 q cukornak, tehát oly cukormennyiségnek előállítását tenné lehetővé, amely a jelenlegi Magyarország szükségletének kielégítésére feltétlenül elegendő volna. Minden körülmények között arra fogok törekedni, hogy ebben a cikkben a külföldről behozatalra ne legyünk ráutalva és eltudjuk kerülni azt, hogy sok millió korona kerüljön az ország vagyonából a külföld javára kifizetésre. 4. rovat. Ásványolajadó. A fogyasztási- és italadók iendes bevételeinek 4. rovatában ásványolaj adó cimén 4,000.000 K-t (1. alrovat) és kincstári részesedés cimén 140,000.000 K-t (2. alrovat) irányoztam elő. Amint, ezekből az összegekből is kitűnik, az ásványolaj megadóztatásánál a lényegesebb szerep a kincstári részesedésnek jut. Az ásványolaj megadóztatására vonatkozó s 1882. év óta érvényben levő rendszerünk ugyanis minden tekintetben elavult, különösen abból a szempontból, hogy az 1882. évi XVIII. t.-c. alapján voltaképen kizárólag a világító kőolaj (petróleum) tárgya az adónak, míg a sokkal értékesebb benzin a legtöbb esetben adómentességet élvez, az ugyancsak értékes kenőolajok szintén nem esnek adó alá és nem tárgya az adónak a legtöbb esetben a gázolaj sem, mert ennek sűrűségi foka többnyire 880-nál nagyobb. Ezen a helyzeten segítendő, az 19 20. évi IV. t.-c.-ben a pénzügyminister felhatalmazást nyert arra, hogy a belföldön forgalomba vagy felhasználásra kerülő összes ásványolajtermékek után — tekintet nélkül arra, hogy azok az 1882. évi XVIII. t.-c. értelmében fogyasztási adó alá esnek-e vagy sem — az államkincstár részére, a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett, részesedést biztosítson. Ezen felhatalmazás alapján, az 1920. évi 34.714. számú pénzügyministeri rendelet a könnyű benzin után kg-kint 1 K 30 f, a nehéz benzin után 1 K, a petróleum után 70 f, a gázolaj és vulkánolaj után 50 f, a kenőolajok után 1 K 30 t. a paraffin és vaselin után ugyancsak 1 K 30 f kincstári részesedést állapított meg. Ezáltal elértük azt, hogy a fentiekben már ismertetett viszásság megszűnt és valamennyi ásványolajtermék, minőségének, illetőleg felhasználási céljának megfelelően, a kincstár javára kiha^ználtatik. 16*
