Állami költségvetés - 1921-1922

Pénzügyministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1921/22. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

136 alá eső szeszfőzdékben 25.127 hl szeszt termeltek, illetve jelentettek be lepárolásra és igy az 1920/1921. termelési időszak eddig eltelt 7 hónapjában összesen 74.082. hl szesz került megadózásra, vagyis havonkint átlag 10.000 hl. Az ily módon megadózásra került havi 10.000, vagyis évi 120.000 hl szeszmennyiségből — a lakosságot 8,000.000-val véve, — egy-egy lakosra 1*5 hlfok átlagos fogyasztás esik. Mindezekhez képes a szeszadó és kincstári részesedés cimén várható bevétel az 1921/22. költségvetési évre oly módon irányoztatott elő, hogy az emiitett költségvetési évben tényleg megadózásra kerülő szeszmennyiség továbbra is havi 10.000, azaz évi 120.000 hl-rel vétetett számításba, amely mennyiség után hl kint 160 K szeszadó, és 10.000 K kincstári árrészesedés fizetendő. Tisztelettel megjegyzem, hogy a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1921. évi VIII. t.-c. 1. §-a a szeszadópótlék egyidejű megszüntetése mellett a szeszadó tételeit a megszüntetett szeszadópótlék tételével felemelte. Ehhez képest a szóban levő 1921/22. évi előirányzat a felemelt szeszadótételek, illetve általában hl-kint 160 K szeszadó alapul vételével készült, míg ellenben szeszadópótlék cimén mi sem irányoztatott elő. Az említett 1921. évi VIII. t.-c. 7. §-a szerint felhatalmaztatott a pénzügyminister, hogy az adómentesen utalt szesz után , fizetendő ellenőrzési illeték mérvét az 1899. évi XX. t.-c. 4. §-ában meghatározott mérvtől eltérően rendeleti uton állapithassa meg. E felhatalmazás alapján az ellenőrzési illeték mérve a 48.700/1921. számú rendelet szerint az általános denaturáló szerrel denaturált szesz után hlfokonkint 1 K val, a különös denaturáló szerekkel denaturálandó szesznél pedig hlfokonkint 2 K-val állapíttatott meg. Ehhez képest az 1921/22. évi előirányzat a fentiek szerint ezen felemelt mérvek alapul vétélével és az 1921/2 2. költségvetési évben előreláthatóan denaturálásra kerülő szeszmennyiségek figyelembe vételével volt készítendő. Ugy az általános denaturáló szerrel, mint a különös denaturáló szerekkel denaturálásra kerülő szeszmennyiségek 30.000 — 30.000 hl-rel vétettek számításba. A sajtolt élesztő utáni fogyasztási adó a fentiek szerint 1,200.000 K-val irányoztatott elő, tehát ugyanannyival, mint az a sajtolt -élesztő készítésével foglalkozó szeszfőzdék termeléséhez képest az 1920/21. évre megállapittatott, A nem erjesztéssel előállított ecetsav után járó kincstári részesedés 5,000.000 K-val irányoztatott elő. A nem erjesztéssel előállított ecetsav ugyanis az utóbbi időkben nagy mennyiségben özönlött be az országba és olcsóságánál fogva a szeszből készült ecet fogyasztását teszi kérdésessé, ami az erjedési ecetipart és ezzel kapcsolatban a jelenleg amúgy is kedvezőtlen viszonyok közt levő szeszipart nagy mérvben károsítja. Minthogy pedig a szeszből erjesztéssel előállított ecet versenyképességének fenntartását csak a neui erjesztéssel előállított ecetsav megfelelő megadóztatásával lehet elérni, a nemzetgyűléshez olyan javaslatot szándékozom előterjeszteni, mely szerint a pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a nem erjesztéssel előállított