Állami költségvetés - 1921-1922

Állami üzemek - INDOKOLÁS AZ ÁLLAMI ÜZEMEK 1921/22. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

X 17 állami zárszámadásba tárgyalt pénztári eredmények állapítják meg, hanem azoknak az országos érdekeket szolgáló közgazdasági és szociális munkáknak a pénzben ki sem fejezhető értékei, melyet a birtokok különleges helyzetüknél fogva kifejteni kötelesek. Itt elsősorban felemlitendők azok a kedvezmények, amelyek a birtokokról kiszolgáltatott tenyészállatok, vetőmagvak, gyümölcsfacsemeték, stb. eladásánál a községeknek és kisgazdáknak adatnak, továbbá azok a kiadások, melyek a közérdekből kívánatos növénytermelési és állattenyésztési kisérletek végrehajtásánál az állami birtokokra hárulnak. Felemlitendők továbbá azok a magánbirtokokon nem szereplő terhek, melyek egyfelől a birtokok cselédségének, alkalmazottainak, valamint munkásainak egészségügyi és nevelési intézményeinek fentartásából származnak, ilyenek a birtokokon fenrartott nagyszámú és a legjobb szakerőkkel ellátott iskolák, kórházak, melyeknek jótékony hatása a birtokok munkásainak és cselédségének magatartásában nyilatkozik meg és ez különösen megnyilvánult az úgynevezett kommunizmus idején, mely a birtokokon simán, minden nagyobb megrázkódás nélkül zajlott le, másfelől a nagy vendégjárásból eredő költségek, mely vendégjárás miatt nagyobb csinnal és költséggel emelt vendéglőket és szállókat kell fentartani. A magántulajdonban lévő birtokokkal szemben aránytalanul nagy terhet viselnek még a raénesbirtokok a kegyúri terhek viselésével is és ez a teher különösen a legmostohább viszonyok közt levő gödöllői koronauradalomban a legnagyobb, hol az állam 7 községnek kegyura. Nun hagyható figyelmen kivül az állami vagyon kezelésére fennálló törvények végrehajtásából származó károsodás sem, mely abban nyilvánul, hogy a birtokok a kereskedelmi konjunktúrákat ki nem használhatják, mert ugy a munkák biztosítása, mint az összes eladások nyilvános versenytárgyalás utján foganatositandók. Ez a rendelkezés az árak mai rendkivüli ingadozása következtében szinte lehetetlenné teszi az okszerű gazdálkodást és megterheli hirdetési dijakkal és minden eladásnál vagy vételnél lerótt bélyegilletékkel, amelyeket mindenkor a birtokok viselnek. Végül a birtokokon folytatott gazdálkodás nem téveszti szem elől a jövedelem állandósítása érdekében a talajerő visszapótlását és fokozását, mely legjobban megnyilvánul azon körülményben, hogy a birtokok átlag termései fokozatosan emelkedőben vannak. Ha az állami birtokok rendeltetéséből folyó ezen kiirtilmények is számításba vétetnek, bátran állithatom, hogy a birtokokjövedelmezőség tekintetében is felveszik a versenyt bármely magánbirtokkal. A házikezelésben volt állami birtokokon kívül az idegen megszállás következtében elvesztettük a 8.496 holdas fogarasi ménesbirtokot, a 4.429 holdas paláukai csikótelepet, az 1.290 holdas pusztapéklai rizstelepet, valamint a 3.240 holdas kolozstordai ménesgazdaságot, igy ma házikezelésben a mézőhegyesi 30.090 kat. hold, a kisbéri 11.241, a bábolnai 7.124 kat. hold ménesbirtok és a 10.583 holdas gödöllői koronauradalom maradt. Haszonbéri kezelésben van még ezidőszerint