Állami költségvetés - 1921-1922
Vallás- és közoktatásügyi minisztérium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M, KIR. MINISZTÉRIUM 1921/22, ÉYI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
215 Külön emelem ki e helyütt a vidéki művészeti egyesületek segélyezésére előirányozott 1,000.000 K-s javadalmat. E javadalommal, valamint az ezze kapcsolatban alább az átmeneti kiadásoknál ugyané cimen előirányzott 4,000.000 K-val együttesen elsősorban a már meglevő vidéki müvésztelepek talpraállitását, azonkívül uj müvésztelepek létesítését s hatályos támogatását célzóm. A vidéken létező és az elszakított területén levők helyett most létesítendő művészeti iskolák, telepek feladata es célja ugyanis az egyes vidékek különleges művészeti (népművészeti) jellegének fejlesztése és ápolása. A főváros ugyan több kulturával, művészi látnivalóval szolgál a művésznek, iparművésznek, de a művészetben nyilvánulandó fajiság gyökerei itt nem táplálhatják az alkotóképességet oly tősgyökeres zamatossággal, mint a vidéken, hol az egyes különleges, sokszor más vidéktől eltérő sajátságok hatóereje közvetlenebb. Életre való, nemzeti művészet leginkább az egyes vidéki művészeti iskolák összmüködéséből származik, mint azt a múltban más országokban is láthatjuk. Ezenkívül gazdaságilag is indokolt. ilyen vidéki intézmények fentartása. Igen sok művészi tehetség halódik el azért, mert nem képes a fővárosban művészeti tanulmányait folytatni. A vidéki iskolák feladata ezenkívül a környéken létező iparművészeti és háziipari termelés fölötti felügyelet, művészi kérdésekben való útbaigazítás, művészi iparágak meghonosítása s a földmives népnek a téli időben művészi házi iparra való szoktatása. Az itt szóban lévő 1,000.000-ból a müvésztelepek fentartási költségéi nyernének — állami hozzájárulásként, — fedezetet, míg az átmeneti kiadások közt szereplő 4,000.000-ból a tervbe vett uj müvésztelepek létesítési és régiek helyreállítási költségei fedeztetnének. Az iparművészeti célok rovatán mutatkozó 80.000 K többlet indokát a fentiekben előadott általános okokban leli. A zeneművészeti céloknál jelentkező 305.000 K többlet a zeneiskoláknak a tenyleges szükségletnek megtelelő behatóbb támogatásával, továbbá az ösztön dijaknak a változott életviszonyokhoz mért felemelésével van összefüggésben, valamint azzal a körülménnyel, hogy a zenei oktatás színvonalának biztosítása érdekében ez intézmények intenzivebb felügyelete is szükségessé vált. Ezen kivül tetemesen megdrágulván a zenemüvek kiadási költsége, a hazai zeneszerzők müvei kiadásának segélyezése, valamint a magyar népzene emlékének annyira kívánatos összegyűjtése és kiadása természetszerűen szintén nagyobb áldozatot követel, míg a segélyjavadalom emelését ugyanaz teszi megokolttá, mint a képzőművészeti avadalomnál. A színművészeti célok rovatán mutatkozó többletből 8,500.000 K a m. kir. Operaház és 6,500.000 K a Nemzeti Színház fentartási költségeire esik. Ez intézmények művészi színvonalának fentartása mind a személyi, mind a dologi kiadásoknál az eddiginél tetemesebb áldozatokat követel. E színházak megszervezésénél nem szabad a gazdasági szempontok miatt a művészi szempontok érvényre juttatásáról lemondani. A nemzeti művészet e két temploma az általuk
