Állami költségvetés - 1921-1922
Vallás- és közoktatásügyi minisztérium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M, KIR. MINISZTÉRIUM 1921/22, ÉYI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
141» Az adatok Összevetéséből megállapítható tehát, hogy míg az állami intézetek száma 20-ról 7-re, az összes intézeteké 74-ről 39-re (52.7°/o) csökkent, addig a tanulók száma csak az 1917/18-as létszám 2/3-ra (66°/o), amely körülmény részben a felső kereskedelmi iskoláknak négy évfolyamuakká történt átszervezésében, de főként a megmaradt (első sorban a budapesti) iskolák nagyobb látogatottságában leli magyarázatát. Minthogy az ország területe Vs-ra csökkent, s ezzel szemben a felső kereskedelmi iskolák száma kb. a régi létszám felére, a tanulók száma pedig a megszállás előtti létszám 2/3-ra: könnyen felmerülhet az a kérdés, hogy a felső kereskedelmi iskolák egyrésze az ország mai területéhez mérten nem felesleges-e, nem volna-e fokozatosan megszüntetendő? E kérdésre, ha a megmaradt terület kereskedelmi életének pillanatnyi befogató képességét vesszük tekintetbe, talán igennel felelhetnénk. Ámde figyelembe kell vennünk, hogy ez a befogadó képesség a határok megnyílásával — ha a transitó kereskedelem valóban bekövetkezik — lényegesen fokozódhatik, továbbá, hogy a gazdasági szakoktatás céljait szolgáló máí középfokú intézeteink ezidőszerint nincsenek: s ezért a felső kereskedelmi iskolák számának csökkentését ezidőszerint nem tartom kívánatosnak. Amikor más gazdasági irányú (pl. mezőgazdasági) középiskolák szervezéséhez és felállításához eljutunk, amire nézve tervezetek és előkészületek vannak folyamatban, kell fontolóra vennünk, nem lesz-e a felső kereskedelmi iskolák egyike vagy másika a helyi igények szerint ilyen szakiskolává átszervezendő. Addig az iskolák bármelyikének megszüntetése az ifjúság kiszoruló részét a gimnáziumok felé terelné, vagy a tanulás lehetőségétől fosztaná meg. Különben is az állami iskolák száma, — amelyek esetleges csökkentése vagy átszervezése csak a kormányzat elhatározásától függ, s amelyeknek fentartása tisztán az államot terheli — arányosan csökkent az ország területével, 20-ről 7-re E téren tehát visszafejlesztés ebből a szempontból sem volna indokolt A megmaradt 7 állami intézet tanári szükséglete (beleértve a központi igazgatásnál és a főigazgatóságnál alkalmazott szakelőadókat) 9 igazgató és 76 tanári Ezzel szemben a költségvetésben 13 igazgatói állás és 84 tanári állás költsége, irányoztattak elő. Tekintettel azonban arra, hogy a 13 igazgatóból 8, a felvett 84 tanárból 9 az 1921/22. költségvetési év folyamán nyugalomba vonui. s azután a felesleges állások már nem kerülnek betöltésre; a létszámnak mesterséges csökkentése ezen a téren teljesen felesleges. Több körülmény talalkozása eredményezte azt, hogy a felső keresk. iskolai tanárság soraiban számottevő felesleg nincs. A keresk. iskolai tanárság körében már a háború Äelőtt hiány mutatkozott. Ezt a hiányt nagy mértékben fokozta a háború. Menekült tanárok e téren sokkal kisebb számbau érkeztek, mint más iskolafajoknál és végül: a felső kereskedelmi iskolák 1919 őszén négyévfolyamuakká szerveztettek át, s igy az egyes intézetek tanár-szükséglete megnövekedett
