Állami költségvetés - 1921-1922
Vallás- és közoktatásügyi minisztérium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M, KIR. MINISZTÉRIUM 1921/22, ÉYI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
141» elhelyezése miatt oly sok hátrány származott és az különösen az I. ker. állami elemi iskolai tanitóképző-intézet tanulmányi és fegyelmi • rendjében oly súlyos zavarokat idézett elő, hogy a közös köztartás a folyó tanéven tul már nem tartható fenn. A polgári iskolai tanárképző főiskola külön köztartásának visszaállítása azonban több befektetést tesz szükségessé. A 2. rovaton felvett 200.000 K a főiskolai épületek már megkezdett, de még be nem fejezett és elengedhetetlenül szükséges helyreállitásának költségeire szolgál. Rendes bevételeit. X. fejezet, 12. cim. -1920/21. évre megállapittatott . . . 1,447.600 K, 1921/22. évre előirányoztatik 598.000 „ tehát kevesebb . . 849.600 K-val. Az internátusok jövedelmének előirányzatát a vonatkozó elszámolások alapján megállapított tényleges bevételeknek megfelelően kellett csökkenteni. A felvételi és tandijaknál e dijak felemelése folytán e rovaton a bevétel 26.000 koronával emelkedik, végül pedig uj bevételi tételként a tanárképző főiskola épületében bérbeadott helyiség után 3.700 korona házbérjövedelem irányoztatott elő. Polgári iskolák. Rendes kiadások. XVI. fejezet, 18. cim. 1920/21. évre megállapittatott 23,076.121 K, a Balatonfüredi Erzsébet szeretetház cimén pedig . . 477.892 „ összesen . . 23,554.013 K 1921/22. évre előirányoztatik 52,680.000 „ tehát több . . 29,125.987 K-val. A háború, valamint az ezt kövétő állapotok, nemkülönben gazdasági viszonyainkban történt eltolódások egyik köznevelési intézményünk fejlődésére sem voltak olyan hatással, mint éppen a gyakorlati életre nevelő és szélesebb körben általános műveltséget nyújtani hivatott polgári iskolára, mely iskola növendékeinek száma a háborus évek alatt is majdnem 40 0/ o-kal emelkedett; bizonyságául annak, hogy a polgárság és a felfelé törekvő elemek mindjobban felismerték ez iskolafajnak a termelő munkára, gyakorlati életre való nevelés szempontjából elismert nagyjelentőségét. A polgári iskolák ezideig inkább csak külsőleg fejlődhettek a háborus viszonyok miatt. Legfőbb törekvés az volt, hogy ahol a helyi művelődési viszonyok odáig fejlődtek, hogy a közvélemény polgári iskola felállítását kívánta, az iskola létesítése és működésbe helyezése — az adott helyzetnek megfelelő engedmé-
