Állami költségvetés 1917-1918

Részletezés

következményeként jelentkeznek s amelyek közül példaként a rokkantakról és a háborúban elesettek hátramaradottadról való gondoskodást említem. Jelenleg ugyanis még korai volna a háborúból folyó ezeket a jövő szükségleteket az előirányzat számaiba önteni akarni, hanem be kell várnunk az események kialakulását, hogy a teendők programmját azokhoz alkalmazzuk. Nem jelenti ez azt, hogy már a háború alatt is a szükséghez képest esetenként meg ne tétessék, vagy, a lehetőséghez képest elő ne készíttessék mind az az intézkedés, amely a háború ütötte sebek orvoslására és az állami életnek úgyszólván minden terén reánk váró feladatoknak a megoldására szükséges. E részben máris nem egy akczió indult meg. amelyek megalapozásával felmerülő költségek az előirányzatban részben kifejezést is nyernek. A jövőt illető javaslatoknak és programmoknak szerves egészként az állami költségvetési előirányzatban való egybefoglalására azonban a dolog természeténél fogva ínég nem kerülhetett sor; — hanem a kormány a helyzet fokozatos tisztázódásához képest kiván és fog a háború után reánk váró ezeknek a nagy feladatoknak a megoldásáról esetenkénti külön törvényjavaslatok és előterjesztések utján gondoskodni. Ezért a jelen állami költségvetési előirányzat nem birá':ató el abból a szempontból, mintha az a kormánynak a háború utáni időre szóló programmját kivánná feltüntetni, habár amint említtetett egyes már megindított uj akcziók költségeiről ebben az előirányzatban gondoskodás történt is. Hanem a jelen költségvetési előirányzatnak az a czélja, hogy feltüntesse, hogy a háború közbenjöttétől eltekintve, hogyan alakul az állami költségvetés mérlege és melyek az állami gazdálkodásnak azok a meglevő alapjai, amelyekre a háború utáuí államháztartásunk épületét majd felemelnünk kell Budapest, 1917. évi február hó