Állami költségvetés 1917-1918

Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS M. KIR. FÖLDMIVELESÜGYI MINISTERIUM 1917/18. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

117 Jelentés i a „Földmivelésügyi m. kir. ministeriuni szolgálati ügyköréhez tartozó államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alap" 1914. I. félévi és 1914/15. évi állapotáról. # Az állaruerdószeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alap az 181)2. évben létesíttetett ós működését az 1893. évben kezdte meg. Rendeltetése ennek az alapnak a földmivelésügyi ministerium szolgálati ügyköréhez tartozó és tényleges alkalmazásban levő, vagy nyugdíjazott érdemes államerdészeti tisztviselők (erdőtisztek, erdészeti tanárok, erdészeti mérnökök, erdészeti kincstári orvosok, erdőszámvevőségi tisztviselők és erdészeti irodatisztek) gyermekeinek és az elhalt tisztviselők árváinak taníttatását megkönnyebbíteni. Szükséges volt ezt az alapot létesíteni azért, mert az államerdészeti tisztviselők legnagyobb része oly községekben van elhelyezve, amelyekben nemcsak középiskolák, hanem gyakran még magyar tannyelvű elemi iskolák sincsenek s igy a gyermekeknek taníttatása súlyos teherként nehezedik az ily állomásokon szolgáló és különben is szerény javadalmazási! tisztviselőkre. Az alap bevételi forrásai a következők: 1. Az állami erdőkből, továbbá a beszterezei m. kir. erdőigazgatóság kerületébe tartozó egyesítve kezelt erdőkből és a temesvári m. kir. állami erdőhivatal által kezelt vagyonközségi erdőkből eladott fa vagy bárminemű más anyagok után; az államerdészettől bérelt birtokok és jogok bérösszegei után: továbbá a hivatalos megrendelés alapján szállított tárgyak és anyagok eladási ára után; végül a kereseti összeg után a vevők, illetve bérlők, szállitók és vállalkozók által az alap javára befizetendő 0'2 százalék akkor, ha a vételár, haszonbér, illetve kereseti összeg 100 Kt meghalad; 10 Któl 100 Kig pedig az alapot -illető járulék 10 f; 2. az államerdészetnél alkalmazottakra szolgálati vagy fegyelmi uton kirótt pénzbüntetések; 3. az államerdészettel szerződéses viszonyban álló vevők, vállalkozók és bérlőkre a szerződés alapján kirótt pénzbüntetések közül azok, melyek nem az erdőtörvény alapján (1879: XXXI. t.-cz) rovattak ki; 4. az alap bevételeinek gyümölcsözőleg való elhelyezéséből eredő jövedelmek és végül 5. az alap javára tett adományok, hagyományok vagy segélyek.