Állami költségvetés - 1914-1915
Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1914/15. VI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
81 segélyről volt szó, a kölcsön nyújtásához kellett fordulni, mert az ,á fond perdu" segélyek már a szükségelt nagy összegek miatt sem voltak megindokolhatók. A kölcsönök engedélyezésének jogalapját az 1890. évi április hó 12-én ad 1 134/1890. sz. a. az országos ipari-és kereskedelmi-alap létesitésére és kezelésére vonatkozólag kiadott és a hivatalos lapban közzétett szabályzat képezi, mely alap létezését és annak rendeltetésszerű felhasználását a törvényhozás tudomásul vette akkor, midőn az 1904. évi XIV. t.-cz. felhatalma7ást adott a kormánynak arra, hogy az ipari- és kereskedelmi-alap gyarapítására 15,750.000 Kt fordíthasson. Ezek alapján a kölcsönök az iparalap terhére voltak engedélyezendők, az engedélyezett összegek természetszerűleg az alap vagyonállapotát nem csökkentették, mivel azok csak átmeneti kiadást képeznek. Kölcsönök 13 gyár részére engedélyeztettek, mely gyárak közel 3.000 munkást foglalkoztatnak, termelésük pedig körülbelül 15 millió koronára rug. Kölcsönök 10 évi részletben fizetendők vissza, egy-két évig kamatmentesek, azután pedig 4% kamat lesz fizetendő. Az államkincstár érdekeinek megóvása czéljából a kölcsönök jelzálogilag biztosíttattak. Egyes gyárak támogattattak továbbá gépek adományozásával. Munkagépek engedélyeztettek 42 gyár részére 522.055 K értékben, mely gyárakban legalább 1.386 munkás foglalkoztatandó. Ezen gyárakat az V. számú táblázat tünteti fel. Tanonczoknak szakszerű kiképeztetése czéljából két gyár részére 29.000 K segély engedélyeztetett. A m. kir. ipari kísérleti- és anyagvizsgáló-intézet végleges szervezése ügyében ankét tartatott, mely ankéten különféle kívánságok merültek fel, ezek elbírálására szükebbkörü bizottság küldetett ki, melynek jelentése alapján az intézet most már végleg szervezhető lesz. Az 1913. évi költségvetés alapján az intézet személyi és dologi kiadásaira 162.932 K engedélyeztetett. Állami kedvezmények (adó- és illetékmentesség) végleg engedélyeztettek az 1912. évi augusztus hó 1-étől az 1913. évi junius hó 30-áig 58 gyár részére. Ezek között van egy lakatosárugyár, egy praecisios fogaskerékgyár, egy szerszámgyár, egy rézejtő- és rézfinomitógyár, egy gépgyár gőzekét, széna- és szalma-" sajtókat előállító üzemága, egy czement- és betonipari gépgyár, egy automobilgyár, egy óragyár, három villamostelep ipari és mezőgazdasági czélokra áramot szolgáltató üzemága, egy márványlisztgyár, egy asbest-tetőfedőgyár kibővítése, egy maguesit és chamotte téglagyár, egy üveggyár, egy üvegcsiszoló, hajlító, aranyozó- és tükörIV. 11
