Állami költségvetés - 1914-1915
Részletezés - INDOKOLÁS
140 Ministerelnökség. Rendes kiadások. XIV. fejezet, 1—4. czim. 1. czim. A ministerelnökség költségei. I. rovat. Személyi járandóságok. 1913. évre megállapittatott 315.639 K, 1914/15. évre előirányoztatik , 305.906 „ 1914/15. évre tehát kevesebb . . 9.733 Kvai. Ez a kevesebb szükséglet oly módon állott elő, hogy: 1. az irodai munkák ellátására fogadott dijnokok díjazására, éjjeli munkálatok és egyéb személyi kiadások költségeire előirányzott összegnél 10.640 Kval 2. a ruhailletményeknél 100 együttvéve . . 10.740 Kval nagyobb összeg, ellenben 1. a fizetések, lakpénzek és pótlékoknál 16.373 Kval 2. a tiszti, működési és személyi pótlékoknál 100 n 3. a családi pótlékoknál . . 4.000 „ együttvéve . . 20.47 3 Kval kevesebb irányoztatott elő, s igy a többleteket és kevesebbleteket egymással szembeállítva, a tulajdonképeni kevesebb szükséglet 9.733 Kt tesz. Az irodai munkák ellátására fogadott dijnokok díjazására, éjjeli munkálatok és egyéb személyi kiadások költségeire felvett hitelnél előforduló többkiadásnak az az oka, hogy a délutáni és éjjeli szolgálatok kiterjesztése, egyes ideiglenes munkaerők illetményeinek felemelése, a napibéres szolgák számának szaporítása és három fütő bérének a dologi kiadások rovat, irodai, házi és útiköltségek liázfentartási és egyéb kiadások alrovatról erre az alrovatra való átutalása folytán ez az alrovat oly szükségletek költségeivel terheltetett meg, amelyek az 1913. évi költségvetés megállapítása alkalmával figyelembe nem vétettek és melyek miatt — a ministerelnökségnek a személyi járandóságok' rovatán — már évek óta folytonos tulkiadásokkal kellett kttzködni. ami a költségvetés realitása szempontjából továbbra nem tartható fenn. A ruhailletményeknél előforduló többkiadás onnan ered, hogy a ministerelnökség egyik osztályának és az irattár egv részének bérházban történt elhelyezése következtében megszaporodott teendőkre való tekintettel, egy uj napibéres szolga felfogadása vált szükségessé, s ezt a fennálló szabályok értelmében 100 K ruhajárandóság illeti meg. A fizetések, lakpénzek és pótlékoknál mutatkozó kevesebb szükséglet onnan ered, hogy a ministerelnökség személyzeti létszámában előforduló változások folytán az 1904. évi 1. és az 1906. évi IX. t.-cz. alapján járó személyi pótlékok összege 2.673 Kval csökkent, továbbá, hogy a szükségletet a ministerelnökség fogalmazási karán alkalmazott személyzet létszámának apasztása által 6.600 Kval és a ministerelnökség sajtóosztályának szintén személyzeti apasz.tással járó átszervezésével 7.100 Kval leszállithatónak tartom. Ebben az intézkedésben az a gyakorlati tapasztalatokon nyugvó régi meggyőződésem jut kifejezésre, liogy központi kormányhatóságainknál a fogalmazási szakbau működő személyzet lényegesen apasztható, amint a közigazgatási pályára lépő fiatal embereknek kivétel nélkül az I. és II fokú hatóságoknál kell szolgálatukat megkezdeniök s csak huzamosan tartó külső szolgálat után, ennek tapasztalataival gazdagodva juthatnak a központi kormányhatóságokba. Ezen rendszer egyéb szembeszökő előnyei mellett a magasabb állású tisztviselők a felülvizsgálás terhétől szabadulva érdemleges munkáinn érvényesíthetik munkaerejüket, ami a végzett munka belértékének emelése mellett időben és munkaerőben is jelentékeny megtakarítást jelent.
