Állami költségvetés - 1913
Vallás- és közoktatásügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISTERIUM 1913. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
a fösulyl nem az athletikai-, hanem a sportszerű egészségügyi tornázásra fordítja. A nappali tanfolyam összes többszükséglete tehát 1.000 Kt tesz ki, ez az összeg azonban a bonczalaktani külön tanszéknek elejtése, illetve e stúdiumnak a rendes alakrajzi oktatásba történt beolvasztása folytán elejthető 800 K tiszteletdíjjal, 200 Kra apad. Az esti tanfolyam tiszteletdíjainál 2.000 K többletet irányzók elö, mely összegből 400 K — tényleges állapotnak megfelelően - a betűvetés tantárgynak heti 2 óra helyett, heti 4 órában való tanításából származik. A nyilvános esti rajzterem 2 oktatójának díjazására egyenként 500 Kt irányzók elö. Szükségesnek mutatkozik egy oly intézménynek kisérletképen való létesítése, mely az oktatás keretein kivül is módot ad a közönségnek, az iparosoknak, rajzolóknak, megrendelőknek arra, hogy ézéljaikra alkalmas tervek elkészítésével és kivitelük megbeszélésével hasznos segítséghez jussanak, arra alkalmas szakerők utján. Az esti tanfolyamon közreműködő szolgaszemélyzet dijainak mérsékelt (200 Król 300 Kra) emelésétől nem zárkózhatom el. Nemcsak a megélhetés nehézségei, hanem a méltányos és egyenlő elbánás kötelező elve miatt is kénytelen vagyok vele. Mig a felsőipariskola esti tanfolyamán a szolgák teljesen hasonló időbeosztás mellett évi 400 K díjban részesülnek," addig ez iskolában ugyanily szolgálatért csak fele összeget kapnak. A már felállított kerámiái műhely vezető tanárának 800 K, valamint a kerámiái oktató művezetőnek 400 K tiszteletdiját az 1912. évben a kerámiái műhely felállítására költségvetésileg felvett átmeneti javadalomnak megszűnése miatt a rendes kiadások között kell előirányoznom. Uj szükségletként mutatkozik továbbá az ötvös- ét? zománczozó szakosztályok egyesítendő műhelyében alkalmazandó művezető tiszteletdija 3600 Kval. Az iparművészeti nevelésben a mühelyoktatásnak igen nagy fontossága van ; a benső egészséges kapcsolatot a művészi nevelés és a gyakorlati élet között mühelyi ismeretek, az anyag alapos ismerése, az azzal bánni tudás nélkül nem lehet megteremteni. Különösen fontos a gyakorlati nevelés az egykor oly nagy hírnévnek örvendett magyar ötvös- és zománczozó iparban. Bár az iskola miivészi erőkkel rendelkezik, nélkülözi azonban a technikailag teljesen képzett egyént, ki a mühelyi elemi ismeretektől kezdve a legnehezebb művészi feladatok gyakorlati megoldásáig vezetné a növendékeket. Az iskola szakosztályai mellé szervezett műhelyeken kivül szükség van még időlegesen rendezendő tanfolyamokra is, ahol a növendékek mindazokat a technikai eljárásokat megismerhetik, amely szakismeretek elsajátítására külön műhelyek szervezése az állam pénzügyi teherbírására való figyelemmel — nehézségekbe ütközik. Ilyen tanfolyamok már a múltban is rendeztettek s azoknak a jövőben való megismétlése nélkülözhetetlen. A festékek kémiája, a 16'
