Állami költségvetés - 1912

Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. FÖLÜMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM 1912. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

185 Jelentés az 1910. és 1911. évi sáskaállapotrol. Miként már az 1911. évi jelentésemben megemlítettem, 1910. év folyamán marokkói sáska irtására nem került a sor. mert az olyan mennyiségben nem fordult elő, hogy a költséges irtást megokoltnak tarthattam volna. Olasz sáska előfordult Szászsebes város határában, ahol némi kárt is okozott, de azt az érdekelt város és a szomszédos községek saját erejükből irtották ki. Az 1907. évi XXXI. t.-cz. értelmében elrendeltem, hogy a jövőt illető tájékoztatás végett a „Rovartani állomás" vizsgáltassa meg fokozatosan mindazokat a területeket, amelyeken a sáska eddig előfordult, vagy amelyek szikes természetüknél fogva sáskatanyákul szolgálhatnak. Az 1910. évi vizsgálatból az derült ki, hogy szórványosan akad marokl ói sáska az ország legnagyobb részén, még pedig Pest vármegyétől kezdve Bereg vármegyéig a Szernye csatornáig és Hajdúnánástól (Hajdú vármegye) egészen Magyarkanizsa (Bácsbodrog vármegye) határáig, de egy helyen sem volt olyan számban, hogy az vagy kárt tehetett, vagy a jövő érdekében irtása megokolt lett volna. Aránylag legtöbb sáska akadt Bereg vármegyében Botrágy község legelőjén, amely a lecsapolt Szernyemocsár helyén van, és Csudaballa pusztán (Gyoma község Békés vármegye), ahol a fertőzés kicsi, de sürü volt. Ezt a vizsgálatot folytatta a Bovartani állomás 1911. nyarán is s az állapot részben olyan, mint 1910-ben volt, részben súlyosbodni kezd. Ezt kivált a Nagyhortobágytól északra fekvő Tiszaecseg községről (Hajdú vármegye) és a Margitapusztáról mondhatom (Tiszapolgár község, Szabolcs vármegye), ahol az idén több marokkói sáska volt. mint az előző években. Itt volt már irtás, de mert a területen több volt az olasz és a csikospofáju sáska, az irtás csak azokra a helyekre szorítkozott, ahol tisztán marokkói sáska volt. Most ugy látszik, hogy a nem irtott területen a marokkói sáska ismét szaporodni kezd. Akad sáska, talán szintén növekedő számban Borsod vármegyének északkeleti részében, a Tisszamellékén, valamint Bácsbodrog vármegye Martonos és Péterréve községében. A többi megvizsgált területen (Arad, Bácsbodrog, Bereg, Bihar, Csanád, Csongrád, Hajdú, Heves, Jásznagykunszolnok, Szabolcs, Temes, Torontál vármegyék és Debreczen, Zombor sz. kir. városok területén) vagy egyáltalában nincs marokkói sáska, vagy legfeljebb csak nyoma van. Az állapot tehát az, hogy a jövő 1912. évben a fentebb emiitett községeket már május elején megvizsgáltatom s ha szükséges lesz, elrendelem az irtást, a fenyegetett területek ellenőrzését pedig még behatóbban elvégeztetem, hogy igy az ország e csapás ellen állandóan védve és biztositva legyen. Ez jelentékeny kiadás, de mindenesetre olcsóbb, mint a védekezés, amikor ezenfelül a sáskaokozta kár kikerülhetetlen. v. 17