Állami költségvetés - 1912
Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. FÖLÜMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM 1912. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
59 A 2. tételen „Napidíjas személyzet illetményei" czimen 26.000 Kval többel kérek, mert a nagyobb arányban és számos helyen folyó beruházási munkálatok kivitele az ideiglenes minőségű mérnöki személyzet szaporítását igényli. A 3., 4. és 6. tétel előirányzata változatlan. Az 5. tételen „a beruházási munkálatoknál alkalmazott vizmesterek és vizmestemövendékek illetményei" czimén 45.760 Kval többet irányoztam elö. Erre nézve van szerencsém a következőket előadni: A beruházási munkálatok végrehajtásánál alkalmazott munkások nyilvántartását és a részükre kiszabott munka teljesítésének állandó felügyeletét részben az államkincstár költségén kiképzett s állandóan alkalmazott vizmesterek, részben ideiglenes - 4—7 K napidíjjal alkalmazott — úgynevezett munkafelvigyázók gyakorolják. Ez utóbbiak az előinunkások sorából kikerült, műszaki ismeretekkel és gyakorlattal nem bíró egyének, s igy aránylag csekély lámaszára szolgálnak a mérnöki személyzetnek. Minthogy pedig a munkálatok helyes és lehetőleg takarékos végrehajtását a mérnöki személyzet rendelkezéseit közvetlenül végrehajtó segéderők használhatósága jelentékenyen befolyásolja s az elméletileg és gyakorlatilag kiképzett vizmesterek e tekintetben kiváló műszaki segéderőknek bizonyultak, ennélfogva a munkafelvigyázók száma fokozatosan apasztatik, a vizmestereké pedig szaporittatik. Az 1906. évi költségvetéshez tartozó indokolásban foglaltak szerint az eddig itt engedélyezett 34.240 K 12 vizmester és 6 vizmesternövendék illetményeinek összegét teszi ki; jelenleg azonban már 27 vizmester van tényleges alkalmazásban a beruházási munkálatoknál, s igy gondoskodnom kellett arról, hogy a szaporulat részére járó illetmények is a szeméiyi járandóságok alatt külön elöirányoztassanak. Megjegyzem, hogy az előirányzott 45.760 K többlet a személyi járandóságok összegét emeli ugyan, azonban ezen emelkedés csak látszólagos, mert a munkafelvigyázók napidijai a 2. alrovat, dologi kiadások 10. tétele alatti összegből fedeztetvén, a munkafelvigyázók számának a vizmesterek számához mért apasztásával a dologi kiadások összege megfelelően mérséklődik. A 2. alrovaton a nem szorosan vett munkaköltségekhez tartozó dologi kiadások alatt az 1—6. tételen ugyanannyit vettem fel. mint 1911. évben. A 7. tételen a Szigetközi ár mentesítő társulatnak nyújtandó 240.000 K állami segély I. részletére 24.000 Kt irányoztam elő. A szigetközi ármentesitő társulatot azok a rendkívüli körülmények, amelyek az ármentesítés és belvizlevezetés tekintetében reá háruló feladatok megoldása körül — árterületének sajátos fekvésénél és talajviszonyainál fogva is ott fennállanak, igen súlyos helyzet elé állították. E rendkívüli helyzet méltánylásával a társulat részére az 1904. évi XIV. t.-cz. alapján 600.000 K segély nyújtatott, ezzel azonban nem volt lehetséges elérni azt. hogy a társulatra háruló feladatok teljes megoldása 8*
