Állami költségvetés - 1912
Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. FÖLÜMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM 1912. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
52 személyes tapasztalaink alapján készülnek. Ez igen gyakori utazást és még gyakoribb kiszállásokat tesz elkerülhetetlenné, s mivel a személyzeti létszámban beállt kedvező változás ugyanilyen irányban befolyásolja a személyes tapasztalatok alapján készült jelentések számát is, szüksége merült fel ez útiköltség többletről gondoskodni. A 2. álrovat „A szarvasmarha, sertés, juh. baromfi és házinyúl tenyésztésére" alatt az eddigi 4.500.0)0 K helyett 2.000.000 K, tehát két és fél millió Kval kevesebb irányoztatott elő. mely összeg azonban teljesen visszatérítés nélkül állattenyésztési czélokra lesz fordítható. Az eddig engedélyezett hitel a költségvetés két különböző tételében szerepelt; egyszer mint kiadás 4,500.000 Kval, másrészt pedig bevételként 3,600.000 Kval, a bevételt a kedvezményes áron kiosztott tenvészapaállatok eladási árából sokszor késedelmesen befizetett járulékok képezték. Az állattenyésztési érdekeket tehát tulajdonképen csupán ezen két összeg közötti különbözet: 900.000 K szolgálta. Jelenleg e két tétel helyett egy tétel szerepel s csupán oly összegben, amelyben czéljai szerint teljesen s bevételi megtérülés nélkül fog felhasználtatni. Az eddig felhasznált 900.000 K helyett 2,000.000 Kt voltam azonban kénytelen előirányozni, hogy az állattenyésztést, a hozzáfüzödö fontos érdekeknek megfelelően támogathassam. Az előző költségvetésekben engedélyezett hitelek, a gazdasági felügyelőségek hathatósabb működése és a községi tenyészapaállatok számának ellenőrzése folytán, minden év tavaszán elégtelennek bizonyultak s azon fonák helyzet állott elő, hogy amidőn a községek hiányzó apaállatok beszerzését a gazdasági felügyelőségeknél kérelmezték, a beszerzés hitel hiányában nem volt teljesíthető. E két millióval szemben bevétel gyanánt semmi som szerepelvén, ezen összeg teljesen azon kedvezmények nyújtására van szánva, melyben a tenyészállatoknak egyre fokozódó beszerzési költségére való tekintettel a községeket az eddiginél kiterjedtebb mérvben részesíthetem, s ezáltal az állattenyésztést az eddiginél fokozottabb mérvben támogathatom. Az 5-ik alrovaton tenyészállatok díjazására, tenyészanyag bevásárlására stb. az eddigi 400.000 K helyeit 600.000 Kt irányoztam elő, figyelemmel a gazdasági felügyelői körzetekben beállt változásra s ezzel együtt az állattenyésztési ügyek iránti érdeklődésnek állandóan való ébren tartására. Szükséges volt e tételt azért is emelnem, hogy nőivarú tenyészállatoknak kölcsön utján való beszerzése esetén kamatsegélyeket nagyobb mérvben engedélyezhessek, s az állatdijazásokat hathatósabban támogathassam.
