Állami költségvetés - 1911

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1911. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

134 A 17. rovat alatt emiitett és a fiumei tengerészeti hatóság kezelése alatt álló uszódaru helyreállításának befejezésére az e czimen 1909. és 1910. években I. és II. részletként engedélyezett 60.000 —60.000 Kn felül az 1911. évre III. és utolsó részletként 20.000 Kt irányozok elő. Uj kiadási tételt képez a bójaláncok beszerzésére igényelt összeg, mely czimen a 18. rovaton 60.000 Kt irányozok elő. Ezen kiadás szükséges azért, mert a bóják legnagyobb részénél alkalmazott láncok már mintegy 25 év előtt szereztettek be és azoknak ujakkal való kicserélése a kikötői forgalom érdekében el nem odázható. Beruházások. IV. fejezet, 4. czim. 1909. évre engedélyeztetett 495.000 K, 1911. évre előirányoztatik 2,225.100 „ tehát 1911. évre több . . 1,730.100' Kval. „A budapesti kereskedelmi kikötő és az országos csatornahálózat előmunkálataira. valamint a fiumei kikötő kibővítési munkálatainak tervezésére" az 1. rovaton 60.000 Kt, vagyis ugyanannyit vettem fel, mint amennyi e czimen az 1909. évre is engedélyeztetett. Megjegyzem, hogy ezen rovat terhére fognak az ügy természetéhez képest azon tisztviselők rendkivüli munkadíjai is elszámoltatni, akiknek rendszeres illetményei költségelőirányzatom más czimein vannak előirányozva. A „kisebb kikötők fejlesztésére" czimü 2. rovaton az 1911. évre változatlanul 65.000 Kt irányoztam elő, mely összeg a tengerpartunk mentén fekvő kisebb kikötők berendezéseinek fokozatos kibővítésére és fejlesztésére fog fordíttatni. Azon 1,965,000 Knyi beruházást, mely a 3. rovat szerint ,,a fiumei kincstári hajóépitőtelep kibővítéséhez szükséges terület megszerzésére" fog eszközöltetni, a következőképen van szerencsém indokolni: A magyar közgazdaság hosszú időn át érezte annak a hiányát, hogy tengerpartunkon nem létezett egy olyan berendezésű hajógyár, amely a cs. és kir. haditengerészet nagyarányú megrendeléseinek eleget tenni képes lett volna. Ezen oknál fogva a hadihajók megrendeléseinél a magyar hajóépitőipar eddigelé nem részesülhetett a quota szerinti arányban, s nagy tipusu csatahajók egy erre a czélra berendezett gyár hiányában egyáltalán nem rendeltethettek meg. Sőt kereskedelmi tengerészetünk sem szerezhette be hajóit a belföldi gyárakban. Az Adria m. kir. tergerhajózási részvénytársaság, a Magyar-Horvát, a MagyarKeleti, az Atlantika s. t. b. tengerhajózási részvénytársaságok hajóiknak legnagyobb részét Angliában voltak kénytelenek megrendelni és elkészíttetni. Ennek a hátrányos helyzetnek csak ugy lehet elejét venni, ha a fiumei kikötőben, mely az 1904. évi XIV. törvényczikk alapján megrendelt és most már teljesen elkészült