Állami költségvetés - 1911

Pénzügyministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYMINISTERIUM 1911. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

120 Ezért a jelen czim beruházásainak 1. rovata alatt, a kispesti munkástelep szintezési, földegyengetési, utrendezési, telekbekeritési és befásitási munkálataira, valamint a telep vízmüvének és csatornahálózatának betejezésére, nemkülönben a hovatovább halaszthatatlanná váló végleges világítási berendezésnek megkezdésére összesen mintegy 1,136.412 K volt fölveendő. E helyütt kívánom megjegyezni, hogy az e rovaton előirányzott beruházási hitel terhére óhajtom folyósítani azokat a kivételesen előforduló külön munkadijakat és jutalmakat is, amelyek akár az ezen, akár más számadási ág terhére alkalmazott tisztviselők, altisztek és szolgák, vagy egyéb alkalmazottak részére — az állami munkástelepek létesítésével kapcsolatos munkálatoknál, vagy azok érdekében kifejtett rendkívüli tevékenységükért — engedélyezendők lesznek. 2. rovat. A kispesti munkástelepen a pénzügyi tárcza terhére emelendő középületek költsége. Főszolgabírói hivatal és lakásépületek. 1909. évre engedélyeztetett — 1911. évre előirányoztatik 70.000 K, 1911. évre tehát több . . 70.000 Kval. A kispesti munkástelepen létesítendő főszolgabírói hivatal és lakás, valamint a szükséges közigazgatási fogház czéljaira emelendő épületnek előállítási költségeit 70.000 Kval irányoztam elő. A Kispest és Erzsébetfalva közzé beékelt és e községekkel teljesen összefüggő állami munkástelepen a középületeken kivttl mintegy 1.000 ház fog körülbelül 4.300 lakással épülni, és igy a fönti két község lakóinak száma a 60.000-et is megfogja haladni. A két községnek a telep létesítésével kapcsolatos nagy fejlődése és ezzel járó nagyszámú lakossága mellett, a helyes administratiohoz fűződő érdekekkel alig lenne összeegyeztethető, hogy az általános közigazgatást a járás főszolgabirósága ezentúl is a Kispesttől mintegy 30 kilométernyire fekvő Monorról lássa el. A munkástelep létesítéséhez fűződő szociális érdekek gondozása és a jó közigazgatás biztosithatása czéljából tehát hivatali elődöm kezdeményező lépéseket tett a m. kir. belügyminister urnái aziránt, hogy Kispest székhelylyel, a szomszédos községek bevonásával, új közigazgatási járás alakíttassák. Eme kezdeményezés folytán az új járás felállítását Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye elhatározta. Tekintettel arra, hogy úgy az uj járás keretébe vonandó községeknek, mint a munkástelepnek érdekei szempontjából is kívánatosnak látszik hogy a főszolgabírói hivatal magán a telepen helyeztessék el, ahol előreláthatólag a többi közintézmények is központosíthatok lesznek; másrészt pedig mert a főszolgabírói hivatal és lakás, valamint a szükséges közigazgatási fogház elhelyezésére szolgáló épület, a pénzügyministerium vezetése alatt folyó tömeges állami építkezés kereté-