Állami költségvetés - 1911
Vallás- és közoktatásügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISTERIUM 1911. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
59 működési pótlékban részesülnének. A tervbe vett rendezést három év alatt, t. i. 1911-ben, 1912-ben és 1913-ban, egyforma ütemben vagyis három egyenlő részletben szándékozom végrehajtani. A jövőben szervezendő uj állások mindig csak a legalacsonyabb tizetési osztályban, vagyis az igazgatói állások a VlI-dik, a tanári állások a IX. fizetési osztályban fognak rendszeresittetni, s az ekként megszaporított állásokra nézve az ujabbi rendezés (harmadolás) mindenkor a rendszeresítés évét követő kilenczedik évben fog megtörténni. A középiskolai igazgatók és tanárok javára már az 1909. évi költségvetésben megkezdett és most ily fokozott ütemben folytatott statusrendezés azonban azon feltételhoz köttetik, hogy a középiskolai tanároknál a köteles tanítási óraszám jövőben heti 20 órában, a gyakorló fögymnásium tanárainál pedig heti 15 órában állapíttassák meg; továbbá hogy az igazgatóknál és tanároknál a teljes fizetéssel egyenlő nyugdíjra igényt adó szolgálat a jövőben harminczöt évben állapíttassák meg, még pedig ez utóbbi olvkép. hogy a nyugdíj az 1911. évi állami költségvetés törvényerőre emelkedése napjáig eltöltött szolgálati időtartam után a harmincz évi. az ezen időponton túli szolgálat után pedig a harminczöt évi szolgálati idö alapul vétele mellett állapíttassák meg. Mintlwgv pedig a nyugdíjra egyáltalában igényt adó legkisebb szolgálati idö itt is tiz évben, s az ezen idö után eső nyugdíj az alapjául szolgáló beszámítható fizetésnek ezúttal is 40' ,,-ával maradna megállapítva: a tiz évet meghaladó beszámítható szolgálat esetén a nyugdíj minden további év után 2-4%,-kal magasabb összegben fog megállapittatni. Oly esetekben tehát, midőn valaki a 30 éves, 35 éves, vagy 40 éves szolgálati időhöz kötött szolgálatok egyikéből a másikába lép át, a szolgálati idö illetve a nyugdíjigény megállapításánál a mindegyik szolgálatban töltött idö arányosan lesz számítandó. A középiskolai rendes tornatanitók létszámának rendezését olvkép tervezem, hogy az 1909. évi költségvetésben megállapított 56 főnyi létszám a végleges állapot szerint felerészben a IX. és felerészben a X. fizetési osztályba tartozzék, de ezt a létszámrendezést is csak fokozatosan három év alatt, vagyis 1911. 1912. és 1913. évben, három egyenlő részben szándékozom végrehajtani. A tornatanitók számát négygvel szaporítottam. Ezen szervezést, mely 10.880 K többletet okoz. az tette szükségessé, hogy még mindig több középiskolánál a tornát rendes tanárok vagy bejáró óraadók és nem külön tornatanitók tanítják. A szolgai állomásokat pedig azért kellett szaporítanom hattal, ami 6.800 K költségnek felel meg, mert a folytatólagosan kifejlesztendő, illetőleg uj középiskolák állandó kinevezés folytán megbízhatóbb szolgákat igényelnek. Az ötödéves korpótlékoknál a tényleges szükséglethez képest 7.742 Kval keve8*
