Állami költségvetés - 1909
Vallás- és közoktatásügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISTERIUM 1909. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.
83 község az épitési költségekre fordítandó 60.000 Kval megváltotta az eddig járulékot. Úgyszintén Marosvásárhely városát is fel kell menteni az ottani áll. polgári iskola fentartásához tizetett évi 11.000 K járulékától, mert a város a nemzeti nőnevelés érdekeit szolgáló felsőbb leányiskolát állított fel, a melynek elhelyezésével és fentartásával járó nagy költségeket csak ugy lesz képes viselni ha más súlyos kötelezettségétől felmentetik. Tekintettel a székelység központján létesített felsőbb leányiskola nagy kulturális feladatára az emiitett 11.000 K járulékot jövőre nem kívánom igénybe venni. A jelzett bevételi csökkenésen kivül a Suliguli-alap tiszta jövedelme csökkent 7 Kval. Polgári iskolai tanitó- és tanítónőképző intézetek. Rendes kiadások. XXI. fejezet, 26 czim. 1908. évre megszavaztatott 614.951 K, 1909. évre előirányoztatik 659.689 „ tehát több . . 44.738 KvaL Ezen összegből a személyi járandóságokra 37.038 K, a dologi kiadásokra pedig 7.700 K esik. A személyi járandóságok többletéből 3.484 K személyi pótlékokra, a lakáspénzeknél a tényleges utalványozás alapján felveendő többletre 2.400 K, a lakpénzek felemelése folytán járó többletekre 16.300 K, status rendezésre 10.000 K és egy uj tornatanári állás szervezésére 6.000 K esik. A személyi pótlék czimén 1909-ben utalványozandó többletekre szolgáló összeget az 1904. évi I. és az 1906. évi IX. t.-czikk, illetőleg az ezek végrehajtásáról szóló 1906. évi 4.600/M. E. sz. a. kelt kormányrendelet, a lakáspénzeknél a tényleges utalványozás alapján felvett többletet reálitás címén, a lakáspénzek felemelése folytán járó többletekre felvett összeget pedig az 1908. évi XXVII. t.-czikk 7. §-ában foglaltak alapján kellett előirányoznom. A polgári iskolai tanitó- és tauitónőképző-intézeti igazgatók és tanárok illetményeinek, illetőleg statusának rendezése ugyanolyan elvek szerint történik, mint a budapesti középisk. tanárképző-intézettel kapcsolatos gyakorló főgymnasiumnál: az igazgatók korpótlékigény nélkül, a VII. f. osztályból a VI.-ba, a rendes tanárok pedig korpótlékigényük megtartásával, valamennyien a VIII. fizetési osztályból a VII.-be kerülnek. Ez a statusrendezés illetőleg átszervezés 1909-ben az egyik igazgatónál 400 K a rendes tanároknál pedig 9.600 K többletet okoz. Ezen státusrendezést szükségessé teszi a szó alatt levő két képzőintézetnek főiskolai jellege, mely a tanerőknek oly helyzetbe való juttatását követeli, hogy azok hivatásuk fokozottabb tudományos igényeinek is megfelelhessenek azáltal, hogy anyagi gondoktól felmentve, tudományos buvárlatoknak szentelhessék szabad idejüket. Ezen tanerők jelenleg a n*
