Állami költségvetés - 1908
Kiegészítő jelentések - A magyar királyi földmivelésügyi minister által a képviselőház elé terjesztett jelentés az állami jószágok eladásárólaz 1906. évre
12 Habár az 1900. évben eladott, állami javak eladási árának főösszege az 1905. évi eredménynyel szemben kedvezőbb, az eladásra már engedélyezett állami javaknak a folyó évben is csak egy csekély részét sikerült értékesiteni, a mi a kedvezőtlen közgazdasági és pénzviszonyoknak róható fel Az eladási ár főösszege kisebb a törvényhozás által jóváhagyott, becsárakkal szemben, minek oka abban rejlik, hogy a kimutatás 7., 39., 42., 44., 50., 62., 68., 85., 88., 99., 104. és 111. tételeinél kiesés mutatkozik. Ezen kiesés a kimutatás 7. tételénél abban leli magyarázatát, hogy a részi, kimutatásba a becsérték az egyévi haszonbéri átlagnak húszszorosával lett beállítva, mig eladása idejében czélszeriiségből és méltányosságból az 1899. évi leszámoláskor már egyszer megállapított 345 K-ban lett megállapítva a megváltási ár. A kimutatás 39., 50. és 62. tétele alatt felvett ingatlanok taksás telkek, melyeknek becsértéke az évi taksa húszszorosának alapul vétele mellett lett annak idején megállapítva, mig az értékesítésnél a vevőktől a pénzügyminister urnák 1882. évi augusztus hó 2-án kelt 44 783. sz. alatti körrendelete értelmében, minthogy a váltságárt egyszerre fizették le, csupán az évi taksa 15-szöröse illetve 16-szorosa volt követelhető. A kimutatás 44. t. alatt felvett taksás teleknél, a kiesés abban leli magyarázatát, hogy a becsérték a részi, kimutatásban a 12 K 60 f évi taksabér húszszorosával van kimutatva, eladási idejében pedig méltányossági szempontból a taksabér leszállittatott 8 K-ra és igy ennek 15-szörösével lett a megváltási ár megállapítva. A kimutatás 42. t a. mutatkozó kiesés a becsértéknek téves kitüntetésében leli magyarázatát; mivel hogy a 600 K becsérték egy egész holdnak felel meg. holott csak 551 • ölnyi területről van szó. A kimutatás 68. tételénél mutatkozó kiesés abban leli magyarázatát, hogy miután a szóban forgó telek közczélra lesz felhasználva és vevő Szomolnok város tudvalevőleg egy nagy tűzvész következtében tetemes károsodást szenvedett, ennélfogva méltányossági szempontból az eladási ár leszállittatott. A kimutatás 85. t. alatti ingatlannál a vételár és a becsérték közti eltérés oka abban rejlik, hogy az ujabban eszközölt pontos felmérés folytán a terület kisebbnek mutatkozott, a minek következtében az eladási ár is csökkent, illetve le kellett szállítani. A kimutatás 88. tételénél felvett ingatlant becsértéken alul azért kellett eladni, mivel a kincstár esetleges per folyamán az ingatlanhoz való tulajdonjogát semmivel sem tudná igazolni. A kimutatás 99. t. alatti ingatlan azon okból adatott el becsáron alul, mert az, daczára az ismételt árveréseknek, elérhető nem volt, A kimutatás 104. t. alatt felvett magyarpécskai Marosrévjog Magyarpécska községnek kedvezményes áron adatott el, mert a község kötelezte magát egy uj vashíd építésére, a mi a forgalomra nézve nagy előnyt biztosit, de a községre tetemes terhet ró. Végül a kimutatás 111. tétele alatti vételár-kevesebblet oka abban keresendő, hogy a kérdéses ingatlannál a megállapított 6000 K becsérték ismételt árverésen nem volt elérhető. Felemlitendőnek tartom továbbá, hogy az állami javaknál csere következtében a következő változások történtek: 1. A kincstár tulajdonát képező marosujvári 677. sz. tjkvi 10-14. hrsz. a. 2 hold 686 • öl terűp letii ingatlan elcseréltetett a marosujvári amoniák szódagyár tulajdonát képező 678. sztjkvi 1043/2. és 1045/17. hrsz. allatt. foglalt 1101 • ölet kitevő ingatlannal. 2. A kincstár tulajdonát képező musztesdi 1. sz. tjkvben 4. sor 291. hrsz. a. 127 hold, a 7. sor 293/a. hrsz. a. 1336 k. hold 267 • öl és végül a 8. sor 384/b. hrsz. a. 1200 • öllel számított 162
