Állami költségvetés - 1907

Belügyministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIRÁLYI BELÜGYMINISTERIUM 1907. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.

13 A vármegyék ily irányú kérelmeikkel, az elmúlt években hitel elégtelensége miatt, még a legindokoltabb esetekben is, legnagyobb részt elutasitteiítak. Ezen kérelmek teljesítése elöl azonban már többé nem lehet elzárkózni és igy elkerülhetetlen, hogy a vármegyék által e czimen kért szükségletek', az 1907-iki költségvetési évben, legalább a fentebbi összeg erejéig kielégitést nyerjenek. A többszükségletből további 100.000 K egyes vármegyék háztartási alapjánál előállott tulkiadások fedezhetése, valamint egyes vármegyék tiszti nyugdijalapja fizetőképességének helyreállítása végett, irányoztatott elő. [ Az egyes vármegyéknél fennálló fedezetlen tulkiadások nagyrészt az 1904: [ X. t..-czikket megelőző időkből erednek, a midőn még a vármegyei alkalmazottak illetményei egvrészben a vármegyei pótadókat vagy e czélra felhasználható egyéb alapokat terhelték. Ezen feltétlenül kielégítést igénylő szükségletek fedezésére kénytelenek voltak egyes vármegyék más czélokra lekötött alapjaikat, is — előlegként — igénybe venni. Előidézte még ezen tulkiadásokat azon körülmény is, hogy a vármegyék részére engedélyezett államhitel elégtelensége miatt, a kormány a vármegyék költségvetéseiben gyakran az igazolt tulkiadásokra sem engedélyezte a kért állami javadalmazást, s ehez járult még az is, hogy egyes vármegyékben évközben merültek fel oly többszükségletek, melyek az évi költségvetés keretében fedezetet nem nyerhettek, s igy azok a vármegyéknél fedezetlen tulkiadást eredményeztek. Ezeken kivül a vármegyei alkalmazottak fizetésének felemelése következ[ tében a tiszti nyugdijalapok fizetőképessége — fokozottabb mérvben vétetvén igénybe, — különösen az oly vármegyéknél, a melyekben az 1883: XV". t.-cz. értelmében, felhatalmazás nélkül kivethető 5°/o pótadó már igénybe vétetett, valamint az oly vármegyéknél, melyeknek szegényebb lakossága a maximális pótadó kivetésével meg nem terhelhető, méltányos, hogy a törvényhatósági alkalmazottak nyugdíjigénye, a nyugdijalap állami segélyezése által biztosíttassák. Az előirányzott többszükségletből 100.000 K, a vármegyék által szervezendő uj tisztviselői, kezelő és segédszemélyzeti, továbbá szolgai állások javadalmazásának fedezésére szolgálna. A közigazgatás folytonos fejlődése s az ezzel járó munkaszaporulat elkerülhetetlenné teszik azt, hogy egyes vármegyékben az alkalmazottak létszámának már évek során át ismételten kért és reálisan indokolt f szaporítása ha nem is egészben, de legalább részben engedélyeztessék. A vármegyei közigazgatás fokozatos fejlesztése végett elodázhatlannak tartom egyes vármegyékben a nagyobb kiterjedésű főszolgabírói járásoknak ketté választását, és igy e czélból többszükségletként állítottam be 67.000 Kt Többszükségletként kellett felvennem továbbá 25.260 Kt, az egyes vármegyék által eddig igénybe vett rabmunkák megszüntetése következtében, az illető vármegyék háztartási alapját terhelő nagyobb kiadások kiegyenlítésére; mert a rabmunkáknak a vármegyék által ezentúl való igénybe vétele az igazságügyminister ur által betiltatott. L. ..